|
Bozók vára 2
A bozóki apátságot 1135-ben alapította a Hont-Pázmány nemzetségbeli Lampert comes és a cisztercita rendnek adta. 1135-ben "Bozouk", 1245-ben "Bozok", 1331-ben "Bozook", 1439-ben "Kis Bozok" néven szerepel. 1156-ban a bozóki uradalom a legnagyobb volt a Hont vármegyében. 1181-ben a cisztercitákat a premontreiek váltották fel és prépostságot alapítottak. A település maga mezővárosi ranggal és vásártartási joggal rendelkezett. Címerében Szent István király volt látható. A középkorban többször feldúlták a főúri pártharcokban, 1433-ban a husziták pusztították el. A 15. század közepén Korpona várának parancsnoka tartott igényt uradalmára. 1530-ban Balassa Zsigmond a szerzeteseket elűzve 1546-ig várrá alakíttatta át. 1541-ben már visszavert egy török ostromot. 1599 és 1646 között többször volt megyegyűlés színhelye. 1658-ban a Fánchy család a birtokosa, majd 1678-ban a jezsuitáké lett. 1678-ban Thököly egyik vezére elfoglalta és felgyújtatta, de Szelepcsényi György 1686-ra helyreállíttatta. A jezsuita rend feloszlatása után az esztergomi szemináriumé. A településen 1715-ben 26 háztartás adózott. 1828-ban 80 háza és 456 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
|
|
.jpg "Budapest éjszaka 9")
.jpg "A Keleti pályaudvar ellenfényben")
.jpg "Jáki templom")
.jpg "Budapest, Szilágyi Dezső téri református templom")
.jpg "Budapest, Szilágyi Dezső téri református templom 2")
.jpg "Debrecen, Református nagytemplom és a kollégium")
.jpg "Margitsziget, Centenáriumi emlékmű 2")
.jpg "Népligeti Buszpályaudvar")
.jpg "Corvin köz")
.jpg "A Budai Vár")
.jpg "A Budavári Palota és a Lánchíd")
.jpg "Ferihegy, felszállásra kész a Malév Boeing-737-es gépe 1")
.jpg "Budapest-Pozsonyi úti Református Egyházközség Hálaadás temploma")
