Óbudai-sziget (Hajógyári-sziget)

Az Óbudai-sziget a Duna egyik szigete Budapest III. kerületének közigazgatási területén. Itt rendezik meg minden évben a Sziget Fesztivált. Hajógyári-sziget néven is emlegetik, mert déli végében működött egykor az Óbudai Hajógyár. Ennek épületeibe az ipari tevékenység megszűnése után különböző cégek költöztek. A sziget kikötőjében működik a Magyar Yacht Klub. A volt hajógyár területén találták meg Hadrianus aquincumi római helytartó palotáját, amely még feltárásra és bemutatásra vár. Az 1900-as évek környékén Nagy-szigetnek hívták. Fénykorát a II. században élte. A 106-ban itt épült helytartói palota Pannónia legimpozánsabb lakóépületeinek egyike volt. Építettek hozzá kikötőt is. A Hadrianus-palota és a katonai tábor 9000 m2 nagyságú területen helyezkedett el. 409-után a sziget elhagyatottá vált. Mátyás korában erdő borította vadászterület volt. Később a Zichyek tulajdonába került. A sziget legnagyobb része ma pihenőpark, ahol díszcserjéket, virágokat láthatunk. A sziget északi csúcsa a környék legismertebb vízimadár-vonulási „megállója”. Többé-kevésbé eredeti állapotában csak a sziget nyugati szélén húzódó, mintegy 1,5 km hosszú puhafás ligeterdő (fehérnyárliget, Salicetum albae-fragilis) maradt fent. A ligeterdő állapotát 1994-ben mérték fel. A fák között matuzsálemi korú, 200 éves fehér fűzek, fekete nyárak, szilfák is akadnak, és figyelmet érdemelnek az idős parti szőlőegyedek, valamint a mezei szil öreg egyedei is. Az ősfajok száma kevés. Az óbudai sziget emlékeztet a hajdani árterületekre. A sziget a madarak számára nemcsak vonulási állomás, hanem jó néhány faj, pl. (jégmadár, vörös vércse, zöld küllő, gébics, dolmányos varjú, tőkés réce, örvös galamb) költőhelye is. A sziget ezért kedvelt madármegfigyelő hely. A rovarok közül megtalálható itt többek között a pézsmacincér, a diófacincér és a feketesárga pattanóbogár. Forrás: Wikipédia