Petőfi Csarnok

A Petőfi Csarnok épülete Budapest egyetlen ifjúsági szabadidő központja. A Városligetben található, röviden csak PeCsa néven emlegetett csarnok népszerű könnyűzenei koncert helyszín, évente több száz kulturális rendezvénynek és kiállításnak ad helyt, valamint számos közösségi klubot is működtet. A 930 m²-es belső nagytermen kívül egy 6000 fő befogadására alkalmas szabadtéri helyszínnel is rendelkezik. A Budai Ifjúsági Park korszerűtlenné válásának első figyelmeztető jeleire 1981-ben a KISZ Központi és Budapesti Bizottsága kezdeményezésére a Fővárosi Tanács az épület ifjúsági szabadidőközponttá való átépítése mellett döntött, és a rajzasztalon megszülettek egy új ifjúsági szórakoztató intézmény első vázlatai, amelyeket az egykori közel 5500 m2 -es, ekkor már üresen álló volt BNV-pavilon köré rajzoltak a tervezők, név szerint Halmos György építész és Tihanyi Judit belső építész. A Budai Ifjúsági Park állagának erőteljes romlása, majd 1984-es végleges bezárása miatt keresett a főváros akkori vezetése új helyszínt az ifjúsági szórakozás számára. Ennek nyomán került áttervezésre, majd hasznosításra a városligeti csarnok Az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült Iparcsarnok helyére tervezett épület a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) egyik kiállítási helyszíne volt. Az épületet a háború után 1947-ben újjáépítették. majd a BNV 1974-es elköltöztetése után évekig bútorraktárként használták. Az ország gazdasági nehézségeinek mélypontján a főváros, a KISZ és az Állami Ifjúsági Bizottság által összeadott pénz nem volt elegendő a nagy belmagasságú, mintegy 45 ezer m3 térfogatú csarnok egészének átépítésére. Így alakult ki, hogy a felső szinten ma a közlekedési múzeum repüléstörténeti múzeuma található (de csak tavasztól őszig tart nyitva, mert a fönti rész fűtésére már nem futotta). A Petőfi Csarnok 1985 tavaszán nyílt meg. Azóta a főváros egyetlen ifjúsági szabadidő központja. A korabeli viszonyokhoz képest korszerű hang- és fénytechnikával volt felszerelve, és hatalmas szivattyúk biztosították a nagyterem folyamatos levegőcseréjét. A belső dizájn azóta is igen sok vitát váltott ki, hiszen a színtiszta betonfallal, amin látszanak a zsaluzásra használt deszkák nyomai, szinte "feleseltek" a piros ajtók, amelyek mindegyike népművészeti ihletettségű madár-virág festéssel volt díszítve. A szabadtéri színpad fedésének acélszerkezete és ponyvaborítása Majoros Gábor építész munkája. Ez annyira stabil építmény volt, hogy több mint húsz évig állt ellen az időjárás viszontagságainak. A megnyitás óta eltelt időben a Petőfi Csarnok is fokozatosan korszerűtlenné vált. Teljes felújításáról, megszüntetéséről, elköltöztetéséről is esett már szó. Jövője kérdéses. Ennek ellenére a Petőfi Csarnok ma is Budapest kulturális életének egyik legfontosabb helyszíne. Forrás: Wikipédia