A magyarok által Ozorai Pipónak nevezett férfiú 1369-ben született a toscanai Tizzanoban. A budavári Olasz utcában (ma Országház utca) tűnt fel 1390 táján Kanizsai Miklós tárnokmesternek a 20 év körüli, feltűnően jól számoló kereskedősegéd, akit rögtön szolgálatába is fogadott. Tőle 1397-ben kaphatta meg a simontornyai uradalom irányítását jelentő várnagyi tisztséget.

Itt vette 1399-ben feleségül az egyik környékbeli birtokos család vagyonát magával hozó, Zsigmond király által fiúsított Ozorai Borbálát. Még ebben az évben át is lépett Filippo (Pipo) a királyi szolgálatba és körmöcbányai aranybányákért felelős urburaispán lett. Nem sokkal később, már 1401-től egészen 1426-ban bekövetkezett haláláig az egyik legfontosabb királyi jövedelmet kezelő szervezetnek a királyi sókamarának az ispánja is volt.

A király elleni 1403. évi felkelés leverése után, már egyértelműen Zsigmond legfontosabb tanácsadójának számított. 1404 őszétől temesi ispán (Spano), a több déli megyét magába foglaló és a törökök elleni védelem szempontjából kulcsfontosságú ún. alsó részek főkapitánya lett.

A fiatal Hunyadi Jánost is ő nevelte kiváló hadvezérré. Az Al-Duna menti végvárrendszer kiépítése az 1420-as években szintén Pipo tevékenységéhez köthető. Hadvezérként különösen az 1411-12. évi itáliai harcokban tűnt ki, amikor tudatnyi várat foglalt el a velenceiektől. Érdemei jutalmaként 1409-ben jutott Sárvár birtokába, de azt 1424-ben Simontornyára cserélte régi ismerősivel, a Kanizsaiakkal. Zsigmondtól 1416-ban kapott engedélyt Ozorán fából vagy kőből vár, erősség vagy kastély építésére.

Ezt követően épült fel az ország talán legelső reneszánsz elemeket is magán viselő vidéki főúri rezidenciája az ozorai vár.

A légi fotók 2016 májusában készültek

Légi fotók: Civertan Grafikai Stúdió / Jászai Balázs

Szöveg: Dr. Dénes József

1 |