A Váci Székesegyház , hivatalos nevén Nagyboldogasszony székesegyház a Váci Egyházmegye központi- és a Vác-Alsóváros plébánia egyik plébániatemploma.

A székesegyház felépülése Eszterházy Károly püspöknek köszönhető. Vác ekkor ketté választott város volt, a palánkkal elválasztott területeken, magyrok és németek éltek. Eszterházy a két városrész határán álló palánkot elbontatta, és itt alakította ki a Konstantin teret, a dóm későbbi helyét, mely ez időben jóval beépítetlenebb volt, mint manapság.

Az osztrák Franz Anton Pilgramnak adott megbízást a tervezésre, mely tervben díszes, későbarokk, kéttornyú templom állt, ami a római Szent Péter Bazilikahoz hasonlóan oszlopos kőkolonáddal csatlakozott volna a téren álló egyházi intézményekhez, a papneveldéhez és a püspöki palotához, amelyek szintén ebben az időben épültek.

Eszterházyt Egerbe hívták püspöknek, az új váci püspök ekkorra Migazzi Kristóf lett, akinek kevésbé tetszettek Pilgram tervei. Az építkezés azonban már megkezdődött az alapok lerakásával, ezért a püspök az olasz építészt Isidore Canavale-t kérte fel, hogy tervezzen egy, az eredetinél jóval kevesebb költséget kívánó székesegyházat. A művezető Oswald Gáspár piarista szerzetes volt, aki egyébként a kecskeméti Nagytemplom tervezője is egyben. Az építkezés a jó anyagi háttér miatt gond nélkül és gyorsan folyt, így 1772-ben sor kerülhetett a felszentelésre. A belső berendezések 1777-ben készültek e.

Légifotók: Civertan Grafikai stúdió