Fotók és légifelvételek a majki Kamalduli remeteségről

A majki apátsági templom alapkőletételekor a szokásos dokumentumok mellé egy halat is elhelyeztek, ezzel is kifejezve, hogy a szerzetesrend tagjai milyen komolyan veszik a hallgatási fogadalmukat. A szigorú rend szerint élő férfiközösség tagjai a napi imák elmondásán kívül csak évente kétszer, húsvétkor és karácsonykor válthattak szót egymással. A majki remeteségben csak rövid ideig éltek az öltözetük alapján fehér barátoknak is nevezett szerzetesek, de a krakkói Bielanyn ma is működik egy kamalduli kolostor.

A kamalduli rendet Romuald itáliai herceg alapította 1012-ben. Magyarországon a 17. század végén jelent meg a szerzetesrend, első remeteségüket Zoborhegyen (ma Szlovákia) építették fel (1695-ben kedték meg az építését). Majkpusztát galántai Esterházy József adományozta a rendnek, amikor Radossányi László, a kahlenbergi zárda vezetője, támogatást kért egy új rendház alapításához (Esterházy József a területet az ott lévő rommal, az Oroszlánkőn lévő Gesztes várának köveivel együtt ajándékozta a kamalduliaknak, de adott pénzt és munkásokat is az építkezéshez, illetve bányáiból vörös márványt, meszet, erdeiből fát is).

A majki remeteség terveit korának jelentős építésze, Franz Anton Pilgram készítette el. A zoborhegyi kolostor mintája alapján megtervezett remeteség kivitelezését 1734-ben kezdték el, és a kivitelezési munkákat Pilgram egészen a haláláig, 1761-ig felügyelte. Az építkezést feltehetőleg Fellner Jakab felügyelete alatt fejezték be (a templom 1770-re készült el).

A remeteség nagykapuját  két homokkő szobor őrzi: egyik a kamalduli rend alapítóját, Szent Romualdot, a másik édesapját, Sergiust ábrázolja. Majkon 17 egyforma, fehér falú, piros cserepes cellaház (remeteház) épült (az eredeti tervekben 20 szerepelt). A cellaház elnevezés nem az épületek méretére vagy berendezésére vonatkozhatott, hanem inkább utalhatott arra, hogy lakója a világtól elzárva -remeteként- él. Hat házat alapított az Esterházy család, a többi donátor között pedig megtalálhatjuk a gróf Cziráky, a báró Lengyeltóthy Lengyel és az Erdődy családot is.

A házak homlokzatán látható az építtető családok címere. Minden házban egy remete lakott, aki miséket mondott az építtetők üdvére. A házakban kialakított kápolnák minden szükséges kellékkel ellátott miniatűr templomok voltak. A hatodik cellából alakították ki azt a múzeumot, amelyikben napjainkban a majki szerzetesi élet történetét mutatják be. Ezt a házat, a homlokzaton látható címer és annak felirata alapján, bodorfalvi Baranyai család építtette, Szent Pál tiszteletére (a házakat egy-egy szentnek ajánlották). A kapun keresztül a házhoz tartozó -a ház alapterületével megegyező nagyságú- kertbe lép be az ember. A szerzetesek itt a saját szükségleteik kielégítésére való fűszereket és gyógynövényeket termelték.

Az udvart magas kőfallal zárja körül, így onnan csak az égre nyílt kilátás. A süttői vörös márvány keretes ajtón keresztül egy boltíves folyósora lépünk be. A házak belső kialakítása egységes volt, mindenhol négy helységgel: kápolnával, hálószobával, műhellyel és kamrával. A múzeumként szolgáló ház kápolnájának stukkó díszítése, márványozása, festményei megegyeznek az eredeti kialakítással. Az oltárkép helyén látható festmény -Vogel Gergely alkotása az Esterházy család hagyatékából került ide- a rendet alapító Szent Romauldot ábrázolja idős korában, kezében a majki épületegyüttes modelljének részletével. Az egykori szobába berendezett kiállításon a remeteséghez kapcsolódó tárgyak mellett, az egykor itt állt premontrei templom és kolostor ásatásokon előkerült emlékei is megtekinthetőek.

(A premontreiek a 12 századtól a 16.század közepéig lakták Majkot. Apátságuk feltárt romjai a remeteségtől észak-északkeletre láthatóak). Fontos része volt a háznak a műhely, hiszen a szerzetesek iparosmunkát is végeztek (a mindennapi élethez szükséges asztalosmunkát, fazekasmunkát, stb.), a múzeumházban itt egy hajdani dolgozószoba berendezése kapott helyett. A szerzetesek napi tevékenysége az imádkozáson kívül kétkezi munkából állt, szerény ellátásukról a melléjük rendelt szerzetes testvér gondoskodott, akivel írásos üzenetek útján érintkeztek. Házaikat csak különleges alkalmakkor -engedéllyel- hagyták el, hiszen nem csak némaságot fogadtak, hanem a többi érintkezési formát is kerülték az emberekkel, beleértve a szerzetestársaikat is.

A remeteségnek a bejárattal szemben lévő végét a Foresteria (a főépület) zárja le. Ebben az épületben volt a remeteség vezetőjének -felügyelőjének- a szállása és itt helyezték el az átutazó illetve ide látogató vendégeket. Emeletén, külön bejárattal rendelkező lakosztály állt az alapító kegyúr szolgálatára. Az udvart bal oldalról lezáró épületben a gyógyszergyár és a könyvtár volt, míg a jobboldali részben látható a falképekkel gazdagon díszített refectorium (ebédlő), melynek képeit szerzetes festők és Vogel Gergely, stukkódíszeinek rajzát pedig feltehetőleg Pilgram készítette.

A Nepomuki Szent Jánosnak szentelt templom építése csak a remetelakok kialakítása után, 1753-ban kezdődött el. Az épületegyüttes közepén elhelyezett templom gazdagságára az alkotók neve és az eredeti berendezési tárgyai közül fellelhető tárgyak alapján következhetünk -berendezési tárgyai közül számos került a környékbeli templomokba, ahol ma is megtalálhatóak-, ugyanis a templomépületet teljesen elbontották egy villámcsapás hatására bekövetkezett sérülés után (1811-ben), egyedül a tornya maradt állva. Tudható, hogy a templom mennyezetének, Nepomuki Szent János életének eseményeit ábrázoló freskóit Franz Anton Maulbertsh készítette, mellette a kor számos kiváló szobrásza, festője és kőfaragója vett részt a változatos belső díszítések kialakításában. A templomtoronyból páratlan kilátás nyílik a remeteségre és környezetére. Harangjátéka, stílusosan, Esterházy Pál Harmonia Caelestis című zenei gyűjteményének darabjait szólaltatja meg negyedóránként.

Alig fél évszázaddal a majki megtelepedés után, II. József 1782-es rendelete a Kamalduli kolostort is feloszlatta. Az ingóságok egy részét elárverezték, a puszta és a hozzá tartozó birtok pedig a kincstár tulajdonába került. Többszöri tulajdonosváltás után kerül vissza a birtok az Esterházy családhoz, akik 1860-ban vadászkastéllyá alakítják át az itt álló épületet. Az Esterházy család tulajdonában 1945-ig marad a birtok, azonban az utolsó családtag, gróf Esterházy Móricné még 1973-ig lakott az egyik remeteházban.

A barokk stílusban épült remeteség értékét növeli, hogy egy adott feladat betöltésére, egységes  együttesként épült. Az épületek, és azok mértani elrendezésével sugallt  harmóniát tökéletesen egészíti ki a kolostoregyüttes csodálatos környezete: a Vértes romantikus hangulatú erdői és a közelben fekvő halastó pompás keretet adnak ennek a nagyszerű alkotásnak..

Esterházy-kastély és Kamalduli remeteség
Oroszlány-Majkpuszta
Telefon : 06-34-360-971
Nyitva tartás : április 1 és október 31. között,
mindennap, 10 és 16 óra között, vezetett csoportokkal,
minden egész órában

Forrás: www.szepmagyarorszag.hu

Kapcsolódó oldalak:
http://www.majk.hu/ | http://majkkamalduliremeteseg.blogter.hu/

Kapcsolódó startlapok:
http://kolostor.lap.hu/ | http://kolostorkert.lap.hu/ | http://kolostorgyogyaszat.lap.hu/

 
Szóljon hozzá Ön is!

Felhasználónév: (max. 20 karakter)


E-mail cím: (nem jelenik meg az oldalon, max. 100 karakter)


Hozzászólás: (max. 1000 karakter)

Ellenőrző kód: Kérjük írja be a két szám összegét! 21 + 31