www.legifoto.com
|
civertan stúdió
|
Legfrissebb cikkek:
2024-02-21
Egyedi, különleges formájú épületek légifelvételen - a szegedi Cédrus Liget lakópark légifotón | részletek Sokszor az építészek arra is figyelnek, hogy az általuk megtervezett épület ne csak a földről nézve mutasson különleges formát, hanem akkor is, ha fentről nézzünk le rá. Erre persze a...
2024-02-21
Városközpontok, közlekedési csomópontok légifelvételen - Újbuda-központ légifotón | részletek Forgalmas közlekedési csomópontok áttekinthetőségét tudja biztosítani egy jó légifelvétel. A Civertan Grafikai Stúdió légifotózással foglalkozó munkatársai igyekeznek a lehető...
2024-02-05
Történelmi vármegye központok légifotón - Abaújvár légifelvételen | részletek Magyarországon számos olyan település található, amelyek az államalapítás korában jelentős helységnek számítottak, napjainkban azonban csak kisebb falvak. Közéjük tartozik Abaújvár is, amely Abaúj...
2024-02-02
Archív légifotók kastélyokról is! | részletek A Civertan Grafikai Stúdió 2024-ben is folytatja a légifotók készítését. Az elmúlt évtizedben 800 000 légifelvételünk készült nagyfelbontásban. Természetesen a magyarországi kastélyokat is ...
2024-02-01
Tác Gorsium légifelvételen | részletek Gorsium-Herculia a mai Magyarország egyik legnagyobb római régészeti parkja. Tác közigazgatásához tartozik. Az M7-es autópályáról Szabadbattyánnál érdemes lekanyarodni és a 63-as úton néhány km-t... |
2023-01-19 - Már 2011-ben is készítettünk légifelvételeket Magyaroszág és Budapest felett | részletek
2023-01-15 - Már 2009-ben is készítettünk légifelvételeket Budapest és Magyarország felett | részletek
Légifotós termékajánló:
A Castrum Bene Egyesület és a Civertan Bt. közös munkája során jelent meg az új vártopográfiai könyv a 4. kötete. Az... A Balaton sokkal több, mint strandolás, ezt szeretnénk megmutatni ezzel a nagyon szép és különleges térképpel, melyen... Magyarország legnépszerűbb, kiemelt jelentőségű kegyhelyeit és búcsújáróhelyeit mutatjuk be ezen a szép tartalmú... |
A füzéri vár egy középkori, tatárjárás előtti vár Füzér település központjában. Építésének pontos ideje ismeretlen, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja, a Füzéry család őse Zaránd építtette. 1264-ben említik először oklevélben. Egy 1270. évi oklevél egyik utalása alapján bizonyos, hogy a vár II. András halálakor (1235) már állt. A vár már 1235 előtt a király, II. András birtokába került. IV. Béla 1262-1263 körül kedvenc lányának, Anna hercegnőnek adta Füzért és uradalmát. 1264-ben IV. Béla fia, István herceg, apja ellen harcolva elvette a királyhoz hű Anna hercegnő füzéri birtokát és a várat. IV. Béla megpróbálta ostrommal visszafoglalni fiától a várat, de István várnagya, Füzéry Mihály visszaverte a támadást.
Az 1270-ben V. Istvánként trónra lépő herceg a várat Rosd nemzetségbeli (Füzéry) Mihálynak és Demeternek adományozta. 1285 után a vár Aba Amadé birtokába került. A rozgonyi csata (1312) után Károly Róbert elkobozta a várat és Drugeth Fülöpöt nevezte ki várnaggyá. Luxemburgi Zsigmond király előbb elzálogosította, majd 1389-ben Perényi Péter fiainak adományozta a várat. A Perényiek a 15. és a 16. században jelentős építkezéseket folytattak Füzéren. A család birtoklása idején az 1440-es évek közepén a vár átmenetileg Pálóczy László királyi ajtónálló mester kezébe került, de a Füzéryek földbirtokai háborítatlanok maradtak. Az 1480-as években Mátyás király összetűzésbe került a Perényi családdal és kiűzte Perényi Istvánt a füzéri várból, de később visszaadta a várat Perényi Imre nádornak. 1526-ban Perényi Péter koronaőr Szapolyai János koronázása után, ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna a Szent Koronát, Füzérre szállíttatta és legalább egy évig ott rejtegette. Perényi Péter erődítési munkálatokat végeztetett Füzéren, fia, Perényi Gábor az 1560-as években a palotaszárnyakat építtette át reneszánsz stílusban.
1567-ben, Perényi Gábor halála után a Báthoryak szerezték meg a birtokot. 1603-ban Báthory Erzsébet révén a Nádasdy család kezére jutott. 1626 körül rövid időre Bethlen Gábor csapatai szállták meg. 1654-ben elzálogosítás útján Mosdóssy Imre, majd 1668-ban Bónis Ferenc kezére jutott, végül a királyi kincstár kezelésébe került. A Kamara német őrséget rakott a várba, de kevéssé törődött az erődítmény állapotával. Mivel a vár hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. Ezután a környék lakossága kőbányának használta a romokat. Az 1686 óta birtokos Károlyi család 1934-1936 között állagvédelmi munkákat végeztetett a váron. Mint uradalmi központ A korabeli feljegyzések szerint a Füzéryek mellett egyik utolsó birtokosa Bónis Ferenc zempléni középnemes volt. Szerencsétlen módon belekeveredett a Wesselényi-féle császár elleni összeesküvésbe, amit kegyetlenül megtoroltak, így Bónis Ferenc feje is a porba hullott a pozsonyi városháza előtt és birtokai a Füzéry, majd házasság révén a Bagossy család birtokába jutottak. Füzér várát Strassoldo kassai generális gyújtatta fel, hogy ne szolgálhasson az egyre szaporodó felkelők menedékhelyéül. A következő évszázadokban már a kegyetlen időjárás viharai és a környékbeli lakosság bontó keze omlasztotta az egykor szebb napokat látott erődítményt. Majd felfedezték a romantikus tájképeket alkotó vándorfestők, így a XIX. században erre járt Thomas Ender osztrák művész is.
Restaurálás A renoválás sok nehézségbe ütközik. A gyönyörű fekvésű, de igen nehezen megközelíthető, meredek hegy tetején épített füzéri vár, kiemelkedő kápolnatornyával, az egyik legszebb látványt nyújtja hazánkban. A feltárások során derült rá fény, hogy a 13. században már meglévő vár későbbi kváderekből falazott bástyatornyában csillagboltozat fedte a kápolna terét, amit a sarokban baldachinos falpillérek tagoltak, s amelynek ablakai alatt a pálcaműves ülőfülkék finom faragása figyelmeztet a romok eredeti szépségére. Forrás Wikipédia További légifelvételek a várról >>itt
1 |
|
|