Jurij Alekszejevics Gagarin (oroszul: Юрий Алексеевич Гагарин; Klusi, 1934. március 9. – 1968. március 27.) az első ember a világűrben – a Vosztok–1 űrhajóval indult 1961. április 12-én, Bajkonurból. Ezzel az emberes űrrepülések terén is megelőzték a szovjetek az amerikaiakat. Gagarin később már nem hajtott végre több űrrepülést. 1968-ban halt meg egy repülőgép-balesetben.

Fiatal évei

Jurij Gagarin 1934. március 9-én született a Moszkvától nyugatra fekvő Klusinban. Szülei egy termelőszövetkezetben dolgoztak, de mindketten képzettek voltak – édesanyja sokat olvasott, édesapja pedig bútorasztalos volt. Jurij a család harmadik gyermeke volt. Nővérei segítettek a nevelésében, amíg szülei dolgoztak. Milliókhoz hasonlóan a Gagarin család is megszenvedte a II. világháború kemény éveit. Két nővérét és egy fivérét kényszermunkára hurcolták Németországba, ahonnan a háború után épségben visszatértek. Gagarint a tanárai intelligens és szorgalmas tanulóként jellemezték.

Miután 1951-ben öntőmunkási képzést kapott, továbbtanult a szaratovi műszaki főiskolában. Ott töltött évei alatt csatlakozott az Aeroklubhoz és 1955-ben letette a könnyűgépes pilótavizsgát. Ugyanebben az évben felvételt nyert az orenburgi repülősiskolába. 1957-ben sikeresen letette a pilótavizsgát a MiG-15-re. Ugyancsak 1957-ben megismerkedett későbbi feleségével, Valentyina Gorjacsevával, akitől két lánya született. Végzése után a luosztari légibázison teljesített szolgálatot egészen 1959-ig.

Gagarin és a szovjet űrprogram

Kiválasztása és felkészítése

1960-ban kiválasztották, így bekerült a szovjet űrprogramba. 20 társával együtt igen kemény kiképzésen ment keresztül. Gagarint és társát, German Tyitovot kitűnő teljesítményük és kis termetük alapján választották ki az űrutazásra. (Gagarin 157 cm magas volt.)

Űrutazás

1961. április 12-én Gagarin az első emberként repült az űrbe egy Vosztok 3KA–2 (Vosztok–1) fedélzetén. Az egész repülés 108 percig tartott, eközben egyszer megkerülte a Földet.

Űrbéli tartózkodása alatt hadnagyból őrnaggyá léptették elő – ebben a beosztásában szerepelt a TASSZ híradásában is. Földet érése után Nyikita Hruscsov üdvözölte. Gagarin a hirtelen rászakadó népszerűséget rosszul viselte. Részben ennek, részben pedig megromlott házasságának hatására inni kezdett.

1962-től a Legfelső Tanács tagja lett, de később visszatért Csillagvárosba, ahol többször használható űrhajók tervezésével foglalkozott. 1967-ben Komarov űrhajós tartalékjának választották a Szojuz–1 repülésre, az űrkabin a visszatéréskor lezuhant, a pilóta életét vesztette.

Halála

Gagarin 1967-ben, a Szojuz–1 katasztrófája után a Csillagvárosban folyó kiképzést vezette. Ezzel párhuzamosan újból elkezdett vadászgépen repülni. 1968. március 27-én ő és kiképzője életét vesztette egy MiG–15-ben rutinrepülés közben. A baleset körülményei tisztázatlanok. Egy 1986-os tanulmány szerint gépük egy másik sugárhajtású gép csóvájába került. Az időjárás sem volt kedvező, ez is hozzájárulhatott a balesethez.

Összeesküvés-elméletek

Alaptalan szóbeszédek szerint nem Gagarin volt az első ember az űrben. Egy mádiahack alapján az a hír is elterjedt, hogy a Náci Németország juttatott először embert az űrbe, akit nem tudott visszahozni

Kapcsolódó oldalak:
robotrepulogep.lap.hu | legifoto-konyv.lap.hu 

1 |