Herend (németül Herrendorf) város Veszprém megyében. Nevét világszerte ismerik porcelángyárának köszönhetően. Már Fényes Elek (1807–1876) országleírásában oly jelentősnek vélte a települést, annak ellenére, hogy puszta volt, a veszprémi járás községei között önálló szócikket szentelt neki. (Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pest, 1851).

Herend a 8-as főút és a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonal mentén, az Északi- és Déli-Bakony találkozásánál, a Herend-Szentgál medence közepén fekszik, 341 méter tengerszint feletti magasságon. Átfolyik rajta a Séd-patak, de az országút nem vágja ketté.

Rövid története

A falu határában késő római kori leleteket találtak, míg a község mai területén a középkorban több kisebb falu is állt. A vidék, a környék mindig vadászterület volt, annak megfelelő lakosokkal. Mivel Veszprém 1552 és 1566 között török kézen volt, a törökök fehérvári robotra kényszerítették a herendi lakosságot, és a török kiűzése után a falu elnéptelenedett.

A herendi puszta 1764 és 1847 között került ismételt betelepítésre, ekkor kezdett újra fejlődni. Sok volt a német ajkú, ahogy az 1828. évi összeírás, majd az 1836. évi nemesi vagyonösszeírás adatai mutatják.

A település 1999. július 1-jétől városi rangot kapott.

Forrás: Wikipédia