Délelőtt tíz órakor szálltunk fel a Farkashegyről. A kicsit párás időjárásnak köszönhetően egy darabig vacilláltam, hogy elinduljunk-e a hosszúra tervezett útra, ahol nem kevesebb, mint 30 célterület várta, hogy légi felvételeket készítsek. Végül a startolás mellett döntöttem. Füzesabony, Vatta és Emőd közelében, kunhalmok és földvárak fotózásával kezdtük a munkát, majd Ónod vára következett. Az erős szél ugyan kényelmetlenné tette a repülést, de szerencsére egy kicsit kifújta a párát, ezért csöppet sem bántam a zötykölődést és az erős turbulenciát. Ilyenkor egyedül a kamerámra kell figyelnem, nehogy nekiütődjön valaminek.

Ónod után leszálltunk Miskolcon üzemanyagot vételezni, hogy teli tankkal vághassunk neki a szélben igen szeszélyes zempléni hegyeknek. „Estünk-keltünk” a levegőben, de megérte, mert igen szép képeket tudtam készíteni sok látványosságról, mint például Sátoraljaújhely, Szádvár, Komlóska, és Füzér váráról.

Visszafelé Szalonna a Bódva folyóval, valamint Aggtelek adott újabb feladatot, ám annál nagyobb élményt. Gyönyörű tájak felett repülhettem megint, ami ismét megerősítette bennem, hogy kis hazánk a legszebb e világon. Több mint öt órát voltunk a levegőben ezért kicsit elcsigázva de rengeteg szép fotóval a „zsebünkben” szálltunk ki a Cessna 172-es repülőgépből.

Köszönet Szilágyi Bandinak és a HA-JUT lajstromú madárkának, hogy épségben hazahoztak! 

1 |