Repüléseink során igyekszünk minden érdekességet lencsevégre kapni. Ilyenek például a kunhalmok, melyekből igen sok van hazánk területén.

A kunhalom a Kárpát-medence alföldi területein található mesterségesen létrehozott jellegzetes földhalmok elnevezése, amelyek igen régről, többségükben a honfoglalás előtti időkből származnak. A kunhalom „olyan 5-10 m magas, 20-50 m átmérőjű kúp, vagy félgömb alakú képződmény, amely legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terült el, s nagy százalékban temetkezőhely, sírdomb, őr- vagy határhalom volt.”

                              Túrkeve, Tere-halom

Nemcsak a régészeti szakirodalom, hanem a népnyelv is megkülönbözteti a természetes és mesterséges kiemelkedéseket. A Nagykunságban és a Jászságban a tájból kiemelkedő képződményeket halomnak nevezik, a Kiskunságban hegynek, és elsősorban szőlőhegyet értenek alatta. (Hegynek a Nagykunságban a hegyes végű dűlőt nevezik.)

A kunhalom elnevezést a szakirodalomban Horváth István használta először a 19. század elején, mivel ezeket a képződményeket a letelepedő kunok művének tulajdonította. Ezzel szemben Ipolyi Arnold hunhalmokat említ. Jerney János őskutató szerint a kunhalom elnevezés a nép számára eredetileg ismeretlen volt, és az irodalomból terjedt el.

                                  Emőd-Nagyhalom

A hajdanvolt mintegy 40 000 alföldi kunhalom keletkezése különböző korokra vezethető vissza. A legkorábbi leletek szerint a tellek (lakódombok) egy része már a neolitikumban is lakott volt. A rézkorban a halmok kihaltak, de a bronzkorban újra benépesedtek. Ebben az időben jelentek meg a temetkezés céljára szolgáló halmok. A későbbiekben a már meglévő halmokat az itt letelepedett lovasnomád népek (szkíták, szarmaták) tovább használták. A szerepük idővel megváltozott, és már nem lakóhelyként, temetkezési helyeként, hanem őrhelyként és határjelzésként használták őket.

                            Felsőzsolca kettős-halom

A kunhalmok Magyarországon a legnagyobb számban a Hortobágyon, a Nagykunságban, Csongrád megye tiszántúli területein, a Jászságban, Békés megye északi részein és a Hajdúháton fordulnak elő. Az ország megyéi közül ma még megtalálhatóak Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest és Fejér megyében. Romániában elsősorban Arad és Temes megyében, Szerbiában pedig a Bánátban és Bácskában tűnnek fel.

                                 Kengyel, kunhalom

Hasonló eredetű földhalmok ugyanakkor Közép-Európa északabbi területein, Lengyelországban és Németországban, sőt Nyugat-Európában, például Hollandiában is előfordulnak. Érdekes, hogy helyenként „hun halmoknak” nevezik őket. A kunhalmokhoz hasonló mesterséges dombok ezenkívül nagy számban találhatók az egész eurázsiai sztyeppevidéken, a szkíták és hunok hajdani területén. Ezek az úgynevezett kurgánok. Ukrajnában és Oroszország déli részén igen sok található belőlük.

                               Vatta, Test-halom 

A kunhalmokat csoportosítják méretük vagy alakjuk szerint is, de a leggyakoribb az elsődleges funkció szerinti besorolás.

- Tell (lakódomb): olyan domb, amelyen valaha lakóhelyek voltak. A telleken különböző, általában az újkőkortól a rézkoron át a bronzkorig tartó időszak kultúrrétegei rakódtak egymásra. Alakjuk általában szabálytalan, nagy kiterjedésűek, magasságuk elérheti a 6-8 métert. Létrejöttük lassú, több ezer éves folyamat eredménye. Magyarországon a bronzkori településhalmok vannak többségben.

- Halomsír (kurgán): elődeink a rézkortól egészen az Árpád-korig használták a halmokat temetkezési helyként, temetőként. Kisebb átmérőjűek, mint a lakódombok, kúp alakúak, magasságuk különböző, elérheti a 10 métert is.

- Őrhalom: az alföldi sík vidékeken a tellek közé gyakran emeltek alacsony halmokat figyelő célzattal. Ezek a halmok láncolatot alkottak, és valószínűleg éjjel tűzjelzéssel lehetett üzenni, nappal füstjellel. Alacsony méretük miatt könnyen beszánthatóak, így jelentős részüket korán mezőgazdasági művelés alá vonták.

- Határhalom: a megyék, települések határait jelölték meg a segítségükkel a középkorban és az újkorban, s így a legfiatalabbak a halmok között. A hármashalmok három település közös határán álltak. Egykorú feljegyzések szerint, hogy a határos települések nevét, valamint az építés idejét egész életére megjegyezze – és így tanúsítani tudja –, egy fiatal fiút alaposan elfenekeltek a frissen emelt halom tetején.

Forrás: Wikipédia

Még több légifelvétel kunhalmokról >>itt

Kapcsolódó oldalak:
http://kunhalom.lap.hu/  | http://www.civertan.hu/