www.legifoto.com
|
civertan stúdió
|
Legfrissebb cikkek:
2024-05-28
Idegenforgalmi – turisztikai országúti barna grafikus tábla | részletek Mi gyakran a magasból csodáljuk meg szép hazánkat, de a legtöbben az autóutakon járják be vármegyéinket. Nekik adnak információt azok a barna turisztikai táblák, amelyek egy-egy jelentős műemlékre...
2024-05-27
Vármegyei községek légifotón - Szakoly település légifelvételen | részletek Kollégáink minden évben több alkalommal is repülnek Magyarország felett, így több mint 800.000 légifelvételt tartalmazó archívumunk folyamatosan bővül, gazdagodik. Most például a...
2024-05-27
Hajdú települések légifelvételen - Hajdúnánás légifotón | részletek A letelepített hajdúkra utaló elnevezésű települések a Hajdúságban, a mai Hajdú-Bihar vármegyében vannak. Közülük Hajdúnánás a jelentősebb helyek közé tartozik, járási székhely. Légifotós...
2024-05-24
Érpatak község légifotókón - 2024-ben is repültünk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében | részletek A Nagykállói járásban lévő, a Nyírség szélén fekvő Érpatakon ha még nem járt, akkor légi felvételeink segítségével megismerheti a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei községet. Rendeljen településéról...
2024-02-21
Egyedi, különleges formájú épületek légifelvételen - a szegedi Cédrus Liget lakópark légifotón | részletek Sokszor az építészek arra is figyelnek, hogy az általuk megtervezett épület ne csak a földről nézve mutasson különleges formát, hanem akkor is, ha fentről nézzünk le rá. Erre persze a... |
2023-01-19 - Már 2011-ben is készítettünk légifelvételeket Magyaroszág és Budapest felett | részletek
2023-01-15 - Már 2009-ben is készítettünk légifelvételeket Budapest és Magyarország felett | részletek
Légifotós termékajánló:
A Castrum Bene Egyesület és a Civertan Bt. közös munkája során jelent meg az új vártopográfiai könyv a 4. kötete. Az... A Balaton sokkal több, mint strandolás, ezt szeretnénk megmutatni ezzel a nagyon szép és különleges térképpel, melyen... Magyarország legnépszerűbb, kiemelt jelentőségű kegyhelyeit és búcsújáróhelyeit mutatjuk be ezen a szép tartalmú... |
Repüléseink során igyekszünk minden érdekességet lencsevégre kapni. Ilyenek például a kunhalmok, melyekből igen sok van hazánk területén. A kunhalom a Kárpát-medence alföldi területein található mesterségesen létrehozott jellegzetes földhalmok elnevezése, amelyek igen régről, többségükben a honfoglalás előtti időkből származnak. A kunhalom „olyan 5-10 m magas, 20-50 m átmérőjű kúp, vagy félgömb alakú képződmény, amely legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terült el, s nagy százalékban temetkezőhely, sírdomb, őr- vagy határhalom volt.”
Túrkeve, Tere-halom Nemcsak a régészeti szakirodalom, hanem a népnyelv is megkülönbözteti a természetes és mesterséges kiemelkedéseket. A Nagykunságban és a Jászságban a tájból kiemelkedő képződményeket halomnak nevezik, a Kiskunságban hegynek, és elsősorban szőlőhegyet értenek alatta. (Hegynek a Nagykunságban a hegyes végű dűlőt nevezik.) A kunhalom elnevezést a szakirodalomban Horváth István használta először a 19. század elején, mivel ezeket a képződményeket a letelepedő kunok művének tulajdonította. Ezzel szemben Ipolyi Arnold hunhalmokat említ. Jerney János őskutató szerint a kunhalom elnevezés a nép számára eredetileg ismeretlen volt, és az irodalomból terjedt el.
Emőd-Nagyhalom A hajdanvolt mintegy 40 000 alföldi kunhalom keletkezése különböző korokra vezethető vissza. A legkorábbi leletek szerint a tellek (lakódombok) egy része már a neolitikumban is lakott volt. A rézkorban a halmok kihaltak, de a bronzkorban újra benépesedtek. Ebben az időben jelentek meg a temetkezés céljára szolgáló halmok. A későbbiekben a már meglévő halmokat az itt letelepedett lovasnomád népek (szkíták, szarmaták) tovább használták. A szerepük idővel megváltozott, és már nem lakóhelyként, temetkezési helyeként, hanem őrhelyként és határjelzésként használták őket.
Felsőzsolca kettős-halom A kunhalmok Magyarországon a legnagyobb számban a Hortobágyon, a Nagykunságban, Csongrád megye tiszántúli területein, a Jászságban, Békés megye északi részein és a Hajdúháton fordulnak elő. Az ország megyéi közül ma még megtalálhatóak Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest és Fejér megyében. Romániában elsősorban Arad és Temes megyében, Szerbiában pedig a Bánátban és Bácskában tűnnek fel.
Kengyel, kunhalom Hasonló eredetű földhalmok ugyanakkor Közép-Európa északabbi területein, Lengyelországban és Németországban, sőt Nyugat-Európában, például Hollandiában is előfordulnak. Érdekes, hogy helyenként „hun halmoknak” nevezik őket. A kunhalmokhoz hasonló mesterséges dombok ezenkívül nagy számban találhatók az egész eurázsiai sztyeppevidéken, a szkíták és hunok hajdani területén. Ezek az úgynevezett kurgánok. Ukrajnában és Oroszország déli részén igen sok található belőlük.
Vatta, Test-halom
A kunhalmokat csoportosítják méretük vagy alakjuk szerint is, de a leggyakoribb az elsődleges funkció szerinti besorolás. - Halomsír (kurgán): elődeink a rézkortól egészen az Árpád-korig használták a halmokat temetkezési helyként, temetőként. Kisebb átmérőjűek, mint a lakódombok, kúp alakúak, magasságuk különböző, elérheti a 10 métert is. - Őrhalom: az alföldi sík vidékeken a tellek közé gyakran emeltek alacsony halmokat figyelő célzattal. Ezek a halmok láncolatot alkottak, és valószínűleg éjjel tűzjelzéssel lehetett üzenni, nappal füstjellel. Alacsony méretük miatt könnyen beszánthatóak, így jelentős részüket korán mezőgazdasági művelés alá vonták. - Határhalom: a megyék, települések határait jelölték meg a segítségükkel a középkorban és az újkorban, s így a legfiatalabbak a halmok között. A hármashalmok három település közös határán álltak. Egykorú feljegyzések szerint, hogy a határos települések nevét, valamint az építés idejét egész életére megjegyezze – és így tanúsítani tudja –, egy fiatal fiút alaposan elfenekeltek a frissen emelt halom tetején. Forrás: Wikipédia
|
|