A fényképezés technikai feltételeit, és a fényképezőgép ősét, a camera obscura használatát már jóval a képrögzítés feltalálásának napja előtt ismerték és alkalmazták. Mint ahogyan a nagy találmányok többsége, a fényképezés, azaz a fényképészet sem a véletlen folytán került a feltalálók érdeklődésének előterébe, hanem ezt is a nagyfokú társadalmi igény hívta életre.

1839. augusztus 19-én a Francia Tudományos és Képzőművészeti Akadémia nagy nemzetközi érdeklődés mellett ismertette a dagerrotípia készítésének vegyi eljárását, így a fotográfusok ezt a napot tekintik a fényképezés születésnapjának.

A francia állam életjáradék fejében megvásárolta a találmányt, így innentől kezdve az egész világ szabadon használhatta a dagerrotípia néven ismertté vált eljárást. Nem szabad elfeledkeznünk arról a három névről, akiknek köszönhetjük e nagyszerű találmányt: Louis Daguerre, Joseph Niépce, valamint Arago a francia fizikus és csillagász, aki bejelentette a két kutató találmányát a Francia Akadémián.

Ettől a pillanattól kezdve felgyorsultak, és folyamatosan fejlődtek a képrögzítési eljárások különböző irányzatai, melynek köszönhetően 1887-ben már celluloid filmre lehetett fényképezni, majd a következő évben az Eastman Kodak fényképezőgépei és előhívó laborjai segítségével bárki számára elérhetővé vált a fotográfiák készítésének lehetősége.

A légi fényképezés a repülés fejlődésével együttesen alakult ki, hiszen a repülés élményeit másokkal megosztani leginkább a fotográfián keresztül lehetett. A legelső légi fotókat a világhírű Nadar francia fényképész készítette egy léggömbből, mintegy 80 méteres magasságból.
Igazi fejlődést a légi fotózás területén a hadi események rögzítése, illetve légi megfigyelés jelentett. Már az első világháborúban gyakran használták eszközként a csapatmozgások követésére, és mintegy mellesleg az angol, francia és német repülők fényképeket készítettek a levegőből műemlékekről – felfedezve és megismertetve a nagyközönség számára őket.

Hamar rájöttek, hogy a légi felvételek alkalmasak régészeti lelőhelyek kutatására. 1922-ben az Egyesült Királyságban O.G. S. Crawford volt a legelső, aki a légi régészeti lelőhelyeket tudatosan kereste és fényképezte.
Magyarországon Neogrády Sándor (1894-1966) kiváló katonai repülő, hivatásos légi megfigyelő, már az első világháború alatt, és békeidőben is folytatva munkáját, térképészeti tevékenységét kiegészítve, együtt dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályával.

Bár életének nagyobb részét a koronagyarmaton, Indiában töltötte Sir Stein Aurél (1862-1943) brit alattvalóként magát magyarnak vallva, még 1938-ban is, 76 éves korában a római limes határvonal Kis-ázsiai szakaszát fényképezte a levegőből.

A második világháború idején a repülés és a fényképezés technikai eszközei gyorsan fejlődtek, így a légi fényképezés is egyre népszerűbbé vált.
Magyarországon 1945 után csak katonai célra lehetett légi fotókat készíteni, ami egészen az 1960-as évek végéig visszavetette a magyarországi légi régészeti kutatásokat. A légi fotók hasznosítása nemcsak a térképészetben és a régészetben nyitott új lehetőségeket, hanem mára már használja a környezet kutatás, a településtervezés, az építészeti tervezés, a marketing, és még számos egyéb iparág. Természetesen a filmezési technika fejlődése azt jelentette, hogy már nemcsak fényképeket lehetett készíteni a levegőből, hanem mozgó filmet is.

A repülés és a légi fotózás egy szerelem

A Civertan Stúdió közel 10 év alatt gyűjtötte össze a Kárpát-medence felett repülve azt a 100.000 légi fotót, mely főleg hazánk épített örökségét, városait, műemlékeit kutatja, és mutatja be.

Hárman fotografáltuk a felvételeket: Molnár Beatrix, Jászai Balázs, és jómagam László János.
Így, együtt alakítottuk ki ezt az egyedülállóan nagy, légi fotókból álló archívumot.
„Légiképeinkből” könyvek, kártyák, és naptárak készülnek, de szívesen illusztrálunk weboldalakat, magazinok lapjait is.

Amikor azt mondjuk, hogy légi régészeti képet készítünk, akkor ez alatt azt értjük, hogy a régész-történész megrendelőink számára a kijelölt helyszíneken keresünk a földfelszínen kirajzolódó nyomokat.
Megrendelőink a legkülönbözőbb gazdasági ágazatokból kerülnek ki, egyformán fontosak számunkra mind az üzleti célú weboldalak, mind a nonprofit szervezetek projektbemutató weboldalai, kiadványai. Kaptunk már felkérést kunhalom és tanyafotózásra, de nevezetes fák megörökítésére éppúgy, mint épített műemlékek fotografálására.

László János

Kapcsolódó oldalak:
www.legiregeszet.com | legifoto-konyv.lap.hu

1 |