Egyre kevésbé hallják a Parlamentben az építészeti szervezetek szavát. Néhány nappal ezelőtt jelent meg a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vezetői által szignált állásfoglalás, amely alapján a szakma szinte semmivel sem ért egyet a kormánynak a Puskás Ferenc Stadionnal kapcsolatos terveiből – és nem értik azt sem, hogy őket miért nem vonták be a projekt előkészítésébe. Az elmúlt hónapokban szinte csak arról érkezett hír, hogyan kerülik meg az állami beruházásoknál a közbeszerzésekkel és a tervpályázatokkal kapcsolatos szokásokat és elvárásokat. A Puskás Ferenc Stadion ügye valóban szakítópróbának ígérkezik, miután a Budapesti Építész Kamara korábban felszólította tagjait: pályázat nélkül semmiféle munkában ne vegyenek részt a stadionnál.

Egy új, Kárpát-medencei jelentőségű központi sportaréna létrehozása a főváros és a kormány első számú építészeti célkitűzései között szerepel. Tavaly erre még az egykori Népstadion teljes bontásával láttak csupán lehetőséget, tekintet nélkül az épület műemléki védettségére. Február elején aztán nyilvánosságra került: a Magyar Labdarúgó Szövetség kezdeményezésére, negyvenezresre redukált befogadóképességgel mégis megmaradna az épület, legalábbis a következő néhány évben, és 2015-re mellé kerülne egy új, 45 ezer fős, de alkalmanként hatvanezresre bővíthető új stadion. A többmilliárdos beruházás ezen részleteiről a közvélemény az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottságának elnöke, Bánki Erik egy televíziós nyilatkozatából értesülhetett, de nem járt sokkal jobban a hazai építészszakma sem: Vígh László kormánybiztos január 30-án és február 7-én már a kész koncepciót tárta a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara részvételével rendezett szakmai fórum elé. A két szervezet február 13-án adott ki közös szakmai véleményt a látottakkal kapcsolatban, amiből az derül ki: szinte semmivel sem értenek egyet.

A Puskás Ferenc Stadion halszem légifotón

A véleményalkotást persze alapjaiban akadályozta, hogy a részletes szakmai anyagokat a két szervezet képviselői nem láthatták; sem sportszakmai-, sem gazdaság-, sem városrendezési fejlesztési koncepció nem állt rendelkezésre, de hiányoztak a közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos részletes elképzelések, és az örökségvédelmi tanulmányok is. „A felvázolt koncepció meglehetősen ötletszerűnek tűnik” – fogalmazza meg finoman a Vígh Lászlónak címzett szakmai állásfoglalás. A négyoldalas levélben a kamarák a kormány elképzelésének alaptéziseit vitatják. Szerintük a 2006-ban eredményesen lebonyolított ötletpályázat azt bizonyítja: új épület csak a történetileg értékes térszerkezet és épületállomány megbontásával lenne beszorítható a területre, és nagy valószínűséggel nem felelne meg a közlekedési elvárásoknak sem. Ezt a tervpályázatot figyelembe véve készült a jelenleg érvényes szabályozás, ráadásul a Népstadion és a hozzá kapcsolódó építményeket (így a dromoszt) és a Millenáris Velodrómot fővárosi védettség is óvja.

Légifelvételek: Civertan Grafikai Stúdió

A cikk forrása és folytatása: http://hg.hu/

Kapcsolódó oldalak:
http://www.aerialphotoshungary.com/ | http://www.legifoto.net/