www.legifoto.com
civertan stúdió

Legfrissebb cikkek:

2015-01-30
Magyarország értékei, szép tájai légi felvételeken | részletek
A Civertan Grafikai Stúdió több mint 500.000 darab légi fotóból álló képgyűjteménye nemcsak a Magyarországon élőknek lehet értékes és hasznos, de azoknak a külföldieknek is, akik magyarországi...

2015-01-29
Titokzatos helyek, te láttad már? | részletek
Előszeretettel keresünk titokzatos, különös helyszínekről légifotókat a világhálón. Az internet számtalan lehetőséget kínál szebbnél szebb, varázslatos, és titokzatos helyre külföldön – de...

2015-01-28
Kolostorok kertjei légi fotókon | részletek
A levegőből történő fényképezés egyik izgalmas részlete, hogy olyan helyekre is betekintést nyerhet az ember, amelyek elzártak, nem látogathatóak. Ezek egyik érdekes és szép példái a kolostorok...

2015-01-26
Magyarország legszebb tájai levegőből fényképezve | részletek
Minden országnak legalább két arca van. Az egyiket akkor látjuk, ha útjait, utcáit járjuk, és szemmagasságban körbe nézünk. Tekinthetjük ezt a klasszikus nézőpontnak, hiszen az emberek általában...

2015-01-22
A légifotó segít a várak 3D rekonstrukciójában is | részletek
Szakonyi Balázs oldalán a "Történelmi rekonstrukciók modern eszközökkel" című bejegyzésében megemlíti hogy a 3D modellek készítésénél segítséget nyújtanak a...

Legfrissebb légifotó galériák:

2014-12-23 - Megújuló energia - napelemek, szélerőművek légi fotókon | részletek
2014-12-19 - A megújult Kossuth Lajos tér légi fotókon | részletek
2014-12-19 - Debreceni Nagyerdei Stadion | részletek
2014-12-19 - FTC - Groupama Aréna légifotókon | részletek
Légifotós termékajánló:


Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen | részletek
A Nemzeti Örökség Intézete támogatásával Ferenc Tamás grafikáival 2014 tavaszán elkészült a Nemzeti és Történelmi...



Kolostorok látványtérképe | részletek
A Civertan Grafikai Stúdió térképes munkáinak egy újabb darabja készült el, melynek témája a magyarországi...



A Velencei-tó látványtérképe | részletek
A Velencei-tó térsége kiemelt látnivalóit bemutató látványtérkép közterületi információs táblarendszer számára...



XX. kerület légifotói

Légifotók a lap alján láthatók!

Pesterzsébet, Budapest XX. kerülete, a Duna partját érintve Dél-Pesten helyezkedik el. Területe a főváros összterületének 2,3%-a, ezzel Budapest 23 kerülete közül a tizenhetedik helyen áll. A kerület túlnyomórészt lakóingatlanokból áll, ipara elhanyagolható. Fontos intézménye a kerületnek a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, amelyet 1980-ban adtak át.

Északnyugaton a Határ út mentén a IX. kerülettel határos, északkeleten az M5-ös autópálya bevezető szakasza választja el a XIX. kerülettől, délről a kerületről levált Soroksár, a XXIII. kerület határolja, míg a nyugati szélen a Ráckevei (vagy Soroksári)-Duna, melynek túloldalán Csepel, a XXI. kerület fekszik. A folyót áthidaló Gubacsi híd (vagy Csepeli átjáró) köti össze a városrészt a Csepel-szigettel.

A kerület forgalma viszonylag csendes, mert a nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (nyugati oldalon a Soroksári út, a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza, északon a Határ út). Déli irányból vasúton a leggyorsabb megközelítési mód a Ráckevei HÉV, valamint a 150-es számú Budapest - Kelebia vasútvonal. Mindkét vasútnak a városközpont közelében vannak megállói.

A Soroksárhoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló községgé Erzsébetfalva néven, nagyközségként.

1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt a község átmenetileg a Leninváros nevet viselte.

A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett, 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is.

A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban rendezett tanácsú várossá alakult, elnevezése pedig 1924-től Pesterzsébet lett, így feloldva a név és a rang közötti ellentmondást. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700-adik évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.

Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt Budapest része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral a főváros XX. kerületét alkotta. Az 1950-1990 közötti időszakban a kerületre illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, és ezt a nevet használja ma is a kerületi önkormányzat.

A kerület központjában a lakótelep 1976-1983 között épült fel. Ekkor a Topánka utcát kiszélesítették, így a korábbi főutca, a Kossuth Lajos utca forgalma jelentősen csökkent. Ezért a belső szakaszán az 1990-es évek végén sétálóutcát alakíthattak ki, amit a helyiek "Kosuti"-nak neveznek.

Miután 1992-ben Soroksár lakói népszavazáson nyilvánították ki ezirányú szándékukat, 1994-ben létrejött Budapest XXIII. kerülete, így azóta a XX. kerület megegyezik az egykori Erzsébetfalvával. 1999-ben a kerület illetve a városrész elnevezését harmadszorra is Pesterzsébetre változtatták, visszatérve így az eredeti névadó, Erzsébet királyné emlékéhez.

Forrás: Wikipédia

Add a Facebook-hoz



Magyar kastélyok és várak! Nemesi udvarházak és Paloták!











Magyar kolostorok rajzai színes látványtérképen
légifotó galéria | légifotó adatbázis | repülés | partnereink | hírek, cikkek | rólunk írták | linkajánló | lexikon | repülés arcképcsarnoka | Magyarország repülőterei | repülési napló | honlaptérkép   | video galéria | Kapcsolat |
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.