www.legifoto.com
|
civertan stúdió
|
Legfrissebb cikkek:
2024-02-21
Egyedi, különleges formájú épületek légifelvételen - a szegedi Cédrus Liget lakópark légifotón | részletek Sokszor az építészek arra is figyelnek, hogy az általuk megtervezett épület ne csak a földről nézve mutasson különleges formát, hanem akkor is, ha fentről nézzünk le rá. Erre persze a...
2024-02-21
Városközpontok, közlekedési csomópontok légifelvételen - Újbuda-központ légifotón | részletek Forgalmas közlekedési csomópontok áttekinthetőségét tudja biztosítani egy jó légifelvétel. A Civertan Grafikai Stúdió légifotózással foglalkozó munkatársai igyekeznek a lehető...
2024-02-05
Történelmi vármegye központok légifotón - Abaújvár légifelvételen | részletek Magyarországon számos olyan település található, amelyek az államalapítás korában jelentős helységnek számítottak, napjainkban azonban csak kisebb falvak. Közéjük tartozik Abaújvár is, amely Abaúj...
2024-02-02
Archív légifotók kastélyokról is! | részletek A Civertan Grafikai Stúdió 2024-ben is folytatja a légifotók készítését. Az elmúlt évtizedben 800 000 légifelvételünk készült nagyfelbontásban. Természetesen a magyarországi kastélyokat is ...
2024-02-01
Tác Gorsium légifelvételen | részletek Gorsium-Herculia a mai Magyarország egyik legnagyobb római régészeti parkja. Tác közigazgatásához tartozik. Az M7-es autópályáról Szabadbattyánnál érdemes lekanyarodni és a 63-as úton néhány km-t... |
2023-01-19 - Már 2011-ben is készítettünk légifelvételeket Magyaroszág és Budapest felett | részletek
2023-01-15 - Már 2009-ben is készítettünk légifelvételeket Budapest és Magyarország felett | részletek
Légifotós termékajánló:
A Castrum Bene Egyesület és a Civertan Bt. közös munkája során jelent meg az új vártopográfiai könyv a 4. kötete. Az... A Balaton sokkal több, mint strandolás, ezt szeretnénk megmutatni ezzel a nagyon szép és különleges térképpel, melyen... Magyarország legnépszerűbb, kiemelt jelentőségű kegyhelyeit és búcsújáróhelyeit mutatjuk be ezen a szép tartalmú... |
Légifotók a lap alján láthatók! Pesterzsébet, Budapest XX. kerülete, a Duna partját érintve Dél-Pesten helyezkedik el. Területe a főváros összterületének 2,3%-a, ezzel Budapest 23 kerülete közül a tizenhetedik helyen áll. A kerület túlnyomórészt lakóingatlanokból áll, ipara elhanyagolható. Fontos intézménye a kerületnek a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, amelyet 1980-ban adtak át. Északnyugaton a Határ út mentén a IX. kerülettel határos, északkeleten az M5-ös autópálya bevezető szakasza választja el a XIX. kerülettől, délről a kerületről levált Soroksár, a XXIII. kerület határolja, míg a nyugati szélen a Ráckevei (vagy Soroksári)-Duna, melynek túloldalán Csepel, a XXI. kerület fekszik. A folyót áthidaló Gubacsi híd (vagy Csepeli átjáró) köti össze a városrészt a Csepel-szigettel. A kerület forgalma viszonylag csendes, mert a nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (nyugati oldalon a Soroksári út, a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza, északon a Határ út). Déli irányból vasúton a leggyorsabb megközelítési mód a Ráckevei HÉV, valamint a 150-es számú Budapest - Kelebia vasútvonal. Mindkét vasútnak a városközpont közelében vannak megállói. A Soroksárhoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló községgé Erzsébetfalva néven, nagyközségként. 1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt a község átmenetileg a Leninváros nevet viselte. A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett, 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is. A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban rendezett tanácsú várossá alakult, elnevezése pedig 1924-től Pesterzsébet lett, így feloldva a név és a rang közötti ellentmondást. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700-adik évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta. Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt Budapest része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral a főváros XX. kerületét alkotta. Az 1950-1990 közötti időszakban a kerületre illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, és ezt a nevet használja ma is a kerületi önkormányzat. A kerület központjában a lakótelep 1976-1983 között épült fel. Ekkor a Topánka utcát kiszélesítették, így a korábbi főutca, a Kossuth Lajos utca forgalma jelentősen csökkent. Ezért a belső szakaszán az 1990-es évek végén sétálóutcát alakíthattak ki, amit a helyiek "Kosuti"-nak neveznek. Miután 1992-ben Soroksár lakói népszavazáson nyilvánították ki ezirányú szándékukat, 1994-ben létrejött Budapest XXIII. kerülete, így azóta a XX. kerület megegyezik az egykori Erzsébetfalvával. 1999-ben a kerület illetve a városrész elnevezését harmadszorra is Pesterzsébetre változtatták, visszatérve így az eredeti névadó, Erzsébet királyné emlékéhez. Forrás: Wikipédia |
|