www.legifoto.com
civertan stúdió

Legfrissebb cikkek:

2014-04-15
Kegyhelyek, búcsújáró helyek légifotón | részletek
Az interneten egyre több olyan weboldal vagy projekt honlap látható, ami a búcsújáró helyek fejlesztéseit mutatja be. Reneszánszát éli több különböző zarándokút is, így a különböző kegyhelyek,...

2014-04-08
Lechner Ödön háza madártávlatból | részletek
Lechner Ödön barátai kávézni invitálták a mestert aki a legenda szerint éppen rajzolgatott. - Gyere Ödön, menjünk kávézni! Egyébként is mit rajzolgatsz? – kérdezték tőle. - Háztetőket! -...

2014-04-04
Balmazújváros légifelvételeken | részletek
Balmazújváros város Hajdú-Bihar megyében, a Balmazújvárosi járás székhelye. A nagy kiterjedésű város két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A város...

2014-03-27
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark  | részletek
Ópusztaszer leginkább a Nemzeti Történeti Emlékparkról ismert, azon belül is az ott található, Feszty Árpád festette és róla elnevezett Feszty-körképről. Ezen kívül itt található még az...

2014-03-18
Mosonmagyaróvár légifotókon | részletek
Mosonmagyaróvár város Győr-Moson-Sopron megyében fekszik, a Mosonmagyaróvári járás székhelye. 1939-ben jött létre Moson és Magyaróvár egyesítése révén. Mosonmagyaróvár Győr-Moson-Sopron megye...

Légifotózás, helikopterből
és repülőgépből

Sajnos nem tudjuk feltölteni az összes légifotónkat weboldalainkra, hiszen 2014 tavaszára már meghaladta az 500.000 légifelvételt archívumunkban képeink száma. Ha valamit nem talál honlapjainkon, érdeklődjön a civertan@civertan.hu emailcímen!



Legfrissebb légifotó galériák:

2014-04-04 - Balmazújváros légifelvételeken | részletek
2014-03-27 - Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark  | részletek
2014-03-18 - Mosonmagyaróvár légifotókon | részletek
2014-02-19 - Salgótarján légifotókon | részletek
Légifotós termékajánló:


Kolostorok látványtérképe | részletek
A Civertan Grafikai Stúdió térképes munkáinak egy újabb darabja készült el, melynek témája a magyarországi...



A Velencei-tó látványtérképe | részletek
A Velencei-tó térsége kiemelt látnivalóit bemutató látványtérkép közterületi információs táblarendszer számára...



Gárdony látványtérképe | részletek
A Civertan Grafikai Stúdióban elkészült Gárdony város egyedi információs látványtérképe, melyen a természetes a...



XX. kerület légifotói

Légifotók a lap alján láthatók!

Pesterzsébet, Budapest XX. kerülete, a Duna partját érintve Dél-Pesten helyezkedik el. Területe a főváros összterületének 2,3%-a, ezzel Budapest 23 kerülete közül a tizenhetedik helyen áll. A kerület túlnyomórészt lakóingatlanokból áll, ipara elhanyagolható. Fontos intézménye a kerületnek a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, amelyet 1980-ban adtak át.

Északnyugaton a Határ út mentén a IX. kerülettel határos, északkeleten az M5-ös autópálya bevezető szakasza választja el a XIX. kerülettől, délről a kerületről levált Soroksár, a XXIII. kerület határolja, míg a nyugati szélen a Ráckevei (vagy Soroksári)-Duna, melynek túloldalán Csepel, a XXI. kerület fekszik. A folyót áthidaló Gubacsi híd (vagy Csepeli átjáró) köti össze a városrészt a Csepel-szigettel.

A kerület forgalma viszonylag csendes, mert a nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (nyugati oldalon a Soroksári út, a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza, északon a Határ út). Déli irányból vasúton a leggyorsabb megközelítési mód a Ráckevei HÉV, valamint a 150-es számú Budapest - Kelebia vasútvonal. Mindkét vasútnak a városközpont közelében vannak megállói.

A Soroksárhoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló községgé Erzsébetfalva néven, nagyközségként.

1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt a község átmenetileg a Leninváros nevet viselte.

A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett, 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is.

A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban rendezett tanácsú várossá alakult, elnevezése pedig 1924-től Pesterzsébet lett, így feloldva a név és a rang közötti ellentmondást. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700-adik évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.

Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt Budapest része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral a főváros XX. kerületét alkotta. Az 1950-1990 közötti időszakban a kerületre illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, és ezt a nevet használja ma is a kerületi önkormányzat.

A kerület központjában a lakótelep 1976-1983 között épült fel. Ekkor a Topánka utcát kiszélesítették, így a korábbi főutca, a Kossuth Lajos utca forgalma jelentősen csökkent. Ezért a belső szakaszán az 1990-es évek végén sétálóutcát alakíthattak ki, amit a helyiek "Kosuti"-nak neveznek.

Miután 1992-ben Soroksár lakói népszavazáson nyilvánították ki ezirányú szándékukat, 1994-ben létrejött Budapest XXIII. kerülete, így azóta a XX. kerület megegyezik az egykori Erzsébetfalvával. 1999-ben a kerület illetve a városrész elnevezését harmadszorra is Pesterzsébetre változtatták, visszatérve így az eredeti névadó, Erzsébet királyné emlékéhez.

Forrás: Wikipédia

Add a Facebook-hoz



Magyar kastélyok és várak! Nemesi udvarházak és Paloták!











Magyar kolostorok rajzai színes látványtérképen
légifotó galéria | légifotó adatbázis | repülés | partnereink | hírek, cikkek | rólunk írták | linkajánló | lexikon | repülés arcképcsarnoka | Magyarország repülőterei | repülési napló | honlaptérkép   | video galéria | Kapcsolat |
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.