www.legifoto.com
civertan stúdió

Legfrissebb cikkek:

2017-08-11
A 2017-es Fina Vizes Világbajnokság városligeti helyszínei | részletek
Légi fotóinkon láthatóak a 2017-es budapesti FINA Vizes Világbajnokság városligeti...

2017-08-11
A Duna Aréna légi fotókon | részletek
Légi fotóink a 2017-es FINA Világbajnokság egyik fő helyszanéről, a Duna...

2017-07-28
Budapest szigetei légi fotókon | részletek
Budapest, - Magyarország fővárosa - egyike azon folyóparti városoknak, melyek több szigettel is rendelkeznek. Természetesen az archívumunkban folyamatosan bővítjük az egyre változó megjelenésű és...

2017-07-02
Légifotók Pápa környékéről | részletek
A pápai Jókai Mór Könyvtár szervezésében tíz Pápa környéki településeken vándor légifotó kiállításunk látható 2017 nyarán. 10 településen, 10 egymást követő időpontban  tekinthetik meg...

2017-06-14
Kolostorok, kolostorromok légi felvétele | részletek
A magyar műemlék légifotózásában minden évben bővítjük a kolostor, kolostor rom témájú Civertanos légifelvételek számát. 2017 májusában a kevesek által ismert pásztói kolostorromról készítettünk...

Legfrissebb légifotó galériák:

2017-08-11 - A 2017-es Fina Vizes Világbajnokság városligeti helyszínei | részletek
2017-08-11 - A Duna Aréna légi fotókon | részletek
2017-04-04 - Puskás Stadion | részletek
2017-04-04 - Hidegkúti Nándor stadion - MTK-Aréna  | részletek
Légifotós termékajánló:


Elfeledett váraink grafikus látványtérkép | részletek
Új váras látványtérképpel bővült a magyarországi műemlékeket bemutató térkép kínálatunk, a mindkét oldalán nyomott...



Velencei-tavi látványtérkép | részletek
Nyaranta Magyarország második legvonzóbb „vizes” turisztikai célpontja a Fejér-megyei Velencei-tó. A...



Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen | részletek
A Nemzeti Örökség Intézete támogatásával Ferenc Tamás grafikáival 2014 tavaszán elkészült a Nemzeti és Történelmi...



XII. kerület légifelvételeken

Légifotók a lap alján találhatók!

Budapest XII. kerülete (a Hegyvidék) a város budai oldalának középső, főképp hegyvidéki területein fekszik. Jelentős területeit erdő borítja. Északon a II. kerület, keleten az I. kerület, délen a XI. kerület határolja. Nyugati határa egyben Budapest határa is, a szomszédos települések Budakeszi és Budaörs.

A XII. kerület 1930-ban jött létre Budapest közigazgatásának átszervezése kapcsán az I. kerület egy részéből.

A kerület története lényegében a Buda vonzáskörében, annak közigazgatási területén élő kisebb települések, majorságok, erdő- és szőlőbirtokosságok történetéből tevődik össze.

A várhegy, vagy pontosabban Buda városa és a Budai-hegyek közötti, a hajdani Ördög-árok formálta völgyben a Pasaréttől a Tabánig alakult ki a Krisztinaváros. A várhegy nyugati lábánál – a mai Vérmezőnél jóval nagyobb területen – a XVIII. században az ún. „Glacis”, a vár védelmi övezetéhez tartozó, szigorú építési tilalom alatt álló, és a vár katonai kormányzója által kezelt terület volt.

Ez akadályozta hosszú ideig az itteni külváros létrejöttét is. Albert herceg akkori helytartó feleségének, Krisztina főhercegnőnek (Mária Terézia lányának) közbenjárására 1772-ben megkezdődhetett a terület egy részén a parcellázás. Ugyanettől az évtől nevezték a területet hivatalosan mai nevén Krisztinavárosnak. Öt kisebb területe közül a Városmajor tartozik a XII. kerülethez. A „Major”, ahogy a helybéliek hívják, eredetileg az Ördög-árok árterületén elterülő kaszáló volt. A mai parkot II. József alapította 1787-ben, és ekkor kapta a Stadt-Meierhof (Városmajor) nevet is.

A parkon vezetett keresztül a legjelentősebb budai vízfolyás, az Ördög-árok. 1920-ban az árkot beboltozták, a fákat pótolták, és a terület egy részén engedélyezték az építkezést. A park északi sarkában található a Fogaskerekű vasút alsó végállomása.

A kerület északi részének képét a Hunyad-orom és a tőle délre és északra lefutó völgyek határozzák meg, melyek legnagyobb része a 18. század végéig a budai karmeliták birtoka volt. Neve a 18-19. században először Sauwinkel (Disznó-zug), majd Auwinkel (Liget-zug) volt. Az 1847-es Dűlőkeresztelőn Döbrentei Gábor keresztelte el az északi szűkebb völgyszakaszt Zugligetnek, a Krisztinaváros felé kiszélesedő déli részt Virányosnak. Ez utóbbi déli csücskében terült el a régi vízivárosi temető, ahova a Martinovics Ignác-féle felkelés Vérmezőn kivégzett tagjait is eltemették.

A Hunyad-orom déli oldalán futó völgy, a német Brunnthal (Brunnental) szintén a Dűlőkeresztelőn „magyarosodott” Kútvölgyre. A még a 19. században is sűrű erdőkkel borított vidék „vadságát” csak egy-egy majorság gyümölcsöse, szántója törte meg. A Zugliget hajdan Mátyás király vadaskertjéhez tartozott, és gazdag volt vadkanokban, innen eredt valószínűleg a német elnevezése, ami az itteni Disznófő-forrásban ma is él.

A városrészek a 19. század második felében, különösen a szőlők pusztulása után kezdtek beépülni. A vidék jelentős része azonban ma is beépítetlen kirándulóterület, és innen indul a János-hegy nyergébe 1970 óta a Libegő.

A völgyek és a Svábhegy/Széchenyi-hegy vonulata között alacsonyabb, többé-kevésbé beépült hegyeket-dombokat (Mártonhegy, Istenhegy, Kis-Svábhegy, Orbánhegy) találunk. Királyi vadászterületek, majd a budai polgárok birtokai terültek itt el. A 17. század végén, Buda felszabadításakor bekerültek a várostörténelembe is, mert kedvező stratégiai helyzetük miatt itt voltak a keresztény seregek állásai. A 19. században ezen a vidéken is jelentős szőlőművelés folyt, a század második felében – különösen Jókai Mór hatására – egyre több villa épült. Betelepítését és turistaforgalmát is jelentősen előmozdította az 1874-ben megnyílt Fogaskerekű vasút.

A kerület legjellemzőbb és legismertebb részét azonban a Budai-hegyek koszorúja alkotja. A János-hegy, Sváb-hegy, Széchenyi-hegy, a Csillebérc és a Budakeszi-erdő „megfizethetetlen” természeti értéke a fővárosnak. A friss levegő forrása, és egyúttal óriási rekreációs park, változatos séta-, kiránduló-, túralehetőségekkel (gyalog, kerékpárral, síléccel és szánkóval), kilátóhelyekkel és különleges hangulatú, értékű műemlékekkel, látnivalókkal.

A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Budai Tájvédelmi Körzet – és egész Budapest – legmagasabb pontja a János-hegy, 528,16 m magas kúpjával, rajta az Erzsébet-kilátóval. A Sváb-hegy a Budai-hegység központi, átlagosan 480 m magas dolomitröge, mely északon keskeny nyereggel kapcsolódik a János-hegyhez. Buda török alóli felszabadítása után nevezték el Svábhegynek, utalva az ostromkor a hagyomány szerint itt felállított sváb tüzérségre. A XIX. század ötvenes éveiben lett egyre kedveltebb nyaralóhely, és idővel a Rózsadomb mellett a város egyik legelegánsabb villanegyedévé vált.

A Budai-hegység legnagyobb kiterjedésű, délkeleti tagja az egykori Nyék-hegy, 1860-ban gróf Széchenyi István halálakor kapta ma is használatos nevét. A fővárosiak kedvelt kirándulóhelyén a 19. század végéig csak néhány nyaralót lehetett találni, mára azonban itt is felkúszott a város szinte a hegy tetejéig. A II. világháború után itt indult meg a forgalom a Széchenyi-hegyi gyermekvasúton (korábban Úttörővasút). A hegyvonulat mögött, Budakeszi felé Csillebércet találjuk a Gyermek- és Ifjúsági Központtal.

A hegyvidék déli lankáit több völgy is szabdalja (Németvölgy, Farkasvölgy, Irhás-árok), és itt terül el a Farkasrétnek nevezett fennsík is, melynek szinte egész területét az azonos nevű temető foglalja el. Az itteni városrészek közül a legnagyobb Németvölgy, mely a 17. század végén kapta a Deutschenthal nevet, a törökök által megszállt Buda ellen itt felvonuló német csapatokról. (Magyar nevét, a német név fordításaként, 1847-től, a Dűlőkeresztelőtől viseli.)

Az itteni szántók és szőlőskertek is a 19. század második felében kezdtek beépülni. 1884-ben nyílt meg a városrészben a Magyar Vöröskereszt Erzsébet Kórháza (Sportkórház). A századfordulón települt a városrészbe az azóta megszűnt Magyar Optikai Művek (MOM) elődje, melynek helyén Buda legmodernebb negyede épült ki.

Forrás: Wikipédia

http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2738

Egyedi grafikai munkára kérje személyes ajánlatunkat! - LINK
Add a Facebook-hoz



I. kerület légifelvételeken
II. kerület légifotókon
III. kerület légifotói
IV. kerület légifelvételei
V. kerület légifotókon
VI. kerület légifelvételeken
VII. kerület légifotói
VIII. kerület légifelvételei
IX. kerület légifotókon
X. kerület légifelvételeken
XI. kerület légifotókon
XII. kerület légifelvételeken
XIII. kerület légifotói
XIV. kerület légifotókon
XV. kerület légifelvételei
XVI. kerület légifotókon
XVII. kerület légifotói
XVIII. kerület légifelvételeken
XIX. kerület légifotókon
XX. kerület légifotói
XXI. kerület légifelvételeken
XXII. kerület légifotókon
XXIII. kerület légifotói
Budai Vár
Citadella
Látképek
Nemzeti Múzeum
Nemzeti Színház
Hősök tere
Parlament
Szabadság tér
Liszt Ferenc repülőtér
Városligeti Műjégpálya
Pályaudvarok
Fővárosi sportlétesítmények
Budapest éjszaka - Budapest by night
Budapest megújult díszkivilágítása esti légi felvételeken
Hóval borított Budapest
Magyar Tudományos Akadémia
Gresham-palota
Magyar Országos Levéltár és a Bécsi kapu
Dunai árvíz 2010. június
Fővárosi Állat- és Növénykert
Szórakozóhelyek
Újlipótváros légifotókon
A 2013-as dunai árvíz légifotókon
A régi Kossuth Lajos tér
A megújult Kossuth Lajos tér légi fotókon
A Corvin Sétány légi fotókon
A Várkert Bazár légi fotókon
A megújult Baross tér légi fotókon
A megújult Szentháromság tér légi fotókon
Vajdahunyad vára légi fotókon
A Citadella légifelvételeken
A Duna Aréna légi fotókon
A 2017-es Fina Vizes Világbajnokság városligeti helyszínei








Magyar kolostorok rajzai színes látványtérképen
légifotó galéria | légifotó adatbázis | repülés | partnereink | hírek, cikkek | rólunk írták | linkajánló | lexikon | repülés arcképcsarnoka | Magyarország repülőterei | repülési napló | honlaptérkép   | video galéria | Kapcsolat |
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.