www.legifoto.com
|
civertan stúdió
|
Legfrissebb cikkek:
2024-02-21
Egyedi, különleges formájú épületek légifelvételen - a szegedi Cédrus Liget lakópark légifotón | részletek Sokszor az építészek arra is figyelnek, hogy az általuk megtervezett épület ne csak a földről nézve mutasson különleges formát, hanem akkor is, ha fentről nézzünk le rá. Erre persze a...
2024-02-21
Városközpontok, közlekedési csomópontok légifelvételen - Újbuda-központ légifotón | részletek Forgalmas közlekedési csomópontok áttekinthetőségét tudja biztosítani egy jó légifelvétel. A Civertan Grafikai Stúdió légifotózással foglalkozó munkatársai igyekeznek a lehető...
2024-02-05
Történelmi vármegye központok légifotón - Abaújvár légifelvételen | részletek Magyarországon számos olyan település található, amelyek az államalapítás korában jelentős helységnek számítottak, napjainkban azonban csak kisebb falvak. Közéjük tartozik Abaújvár is, amely Abaúj...
2024-02-02
Archív légifotók kastélyokról is! | részletek A Civertan Grafikai Stúdió 2024-ben is folytatja a légifotók készítését. Az elmúlt évtizedben 800 000 légifelvételünk készült nagyfelbontásban. Természetesen a magyarországi kastélyokat is ...
2024-02-01
Tác Gorsium légifelvételen | részletek Gorsium-Herculia a mai Magyarország egyik legnagyobb római régészeti parkja. Tác közigazgatásához tartozik. Az M7-es autópályáról Szabadbattyánnál érdemes lekanyarodni és a 63-as úton néhány km-t... |
2023-01-19 - Már 2011-ben is készítettünk légifelvételeket Magyaroszág és Budapest felett | részletek
2023-01-15 - Már 2009-ben is készítettünk légifelvételeket Budapest és Magyarország felett | részletek
Légifotós termékajánló:
A Castrum Bene Egyesület és a Civertan Bt. közös munkája során jelent meg az új vártopográfiai könyv a 4. kötete. Az... A Balaton sokkal több, mint strandolás, ezt szeretnénk megmutatni ezzel a nagyon szép és különleges térképpel, melyen... Magyarország legnépszerűbb, kiemelt jelentőségű kegyhelyeit és búcsújáróhelyeit mutatjuk be ezen a szép tartalmú... |
(Bussa, 1883. december 12. – Budapest, 1914. július 1.) magyar gépészmérnök, repülőgép-tervező. Az egykor Nógrád megyéhez, ma Szlovákiához tartozó Bussán született. Középiskoláit Losoncon végezte, majd 1901-ben beiratkozott a királyi József Műegyetem gépészmérnöki szakára. Már egyetemi évei alatt foglalkoztatta a repülés, főként annak műszaki kérdései. Blériot 1909-es budapesti bemutatója akkora hatással volt rá, hogy hamarosan saját repülőgép tervezésébe kezdett. Gépénél több, korát megelőző konstrukciós megoldást alkalmazott. Ő alkalmazott először olyan kormányszerkezetet, amellyel a repülőgép valamennyi irányban irányítható volt. Nevéhez fűződik a rugózó futómű, valamint a kerekek közé szerelt biztonsági csúszótalpat is. Tervezett egy 30 LE-s motorral felszerelt hidroplánt is, melyet a Dunán akart kipróbálni. Magyarországon elsőként kezdett el foglalkozni a gázturbinákkal, amelynek a repülésben való alkalmazásához nagy reményeket fűzött. Jelentős tudományos és publikációs tevékenységet fejtet ki, ő volt a magyar repülési szakirodalom megalapítója. 1912. októberében "A nagy aeroplánok kérdése" című munkájában egy 34 személyes utasszállító repülőgép ötletét mutatta be. A tudományos tevékenysége és a repülőgép-építés mellett repült is, saját tervezésű gépeit többnyire ő vezette. Repülőgépeinek építését mérnöki számítások alapján végezte. Első repülőgépe a Zsélyi I. volt, amellyel 1910 februárjában kezdődtek el a próbák. A zongorahúrokkal merevített, 7 méteres fesztávolságú, 150 kg tömegű, egyfedelű gépbe 30 LE-s francia "Darraque" motort épített, légcsavarja magyar gyártmányú volt. A Zsélyi I. 1910. március 15-én emelkedett először a levegőbe. Rövid idő múlva összetört, majd Zsélyi II. néven újjáépítette. Repülőgépeinek építésében és azok berepülésében részt vett Kvasz András is. Az 1910. május 26–27-én megrendezett pilóta-versenyen Zsélyi megnyerte az első két díjat. Hamarosan már 18 km-t tett meg gépével, amely a maga idejében jelentős teljesítménynek számított. 1913 márciusától június 16-ig a bécsújhelyi repülőiskolában tanult, ahol sikeres pilótavizsgát tett. Ugyanebben az évben megépítette harmadik repülőgépét, a Zsélyi III.-at, amelyhez már állami támogatást is kapott. Ezzel a géppel az akkor általános 90–100 km/h-s sebességgel szemben már 170 km/h-s csúcssebességet ért el. A rosszul látó Zsélyi Aladár gyakran szenvedett balesetet repülőgépeivel, de ezek közül csak kettő volt súlyos. Először 1910. június 1-jén zuhant le. Ekkor kirepült az összetört repülőgépből. A karja kificamodott, és súlyos agyrázkódást szenvedett. A balesetet követően több mint egy hónapig kórházban volt. Felépülése után azonban folytatta repülési kísérleteit. 1914. április 15-én repülőgépének motorja meghibásodott, az alacsony sebesség miatt a gép átesett és lezuhant. A balesetben a jobb alkarján nyílt törést szenvedett. A seb elfertőződött, tetanusz mérgezést szenvedett. Két héttel később, 1914. július 1-jén meghalt. Sírja a Losonc melletti Csalár temetőjében, szülei sírja mellett található. Emlékét a Budapest XVI. kerületében, a mátyásföldi repülőtér közelében lévő, róla elnevezett utca is őrzi.
1 |
|
|