Debrecen, Református nagytemplom és a kollégium

Debreceni Református Kollégium Debrecen egyik fő oktatási intézménye. A domonkosok laikus, latin nyelvű iskoláját a szerzetesek elköltözése után, 1538-ban a református egyház vette át. Az iskolában hamarosan felső tagozatot is létesítettek, s a Református Kollégium az európai nevelésügy szolgálatába állt. 1662-1668 között épült meg a kollégium négyszögletes épülete, melyben az elűzött nagyváradi diákok után, a hasonló sorsra jutott sárospatakiak telepedtek le. 1797-től a hazai felsőoktatásban először itt vezetik be a magyarnyelvű oktatást. Az1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Debrecenbe menekült kormány forradalmi országgyűlései a Kollégiumban üléseztek csaknem fél éven át. Az 1662-1668 között épített kollégiumi épület, 1802-ben leégett. 1803-ban Péchy Mihály által küldött tervek alapján megkezdték az építkezést, Éderer és Huzl építőmesterek, majd Rabl Károly és öccse Kornél dolgoztak az épületen, amely 1816-ban készült el. A pénzhiány tervmódosításra kényszeríttette őket, így a három kapunyílás helyett, csak egyet nyitnak meg, és elhagyják az auditoriumhoz tervezett művészi lépcsőházat is. A homlokzaton az emlékezés aranybetűi hirdetik: „A HELV VALLÁSTÉTELT TARTÓ MAGYARORSZÁGI EKLÉSIÁK ÉS JÓLTÉVŐK ADAKOZÁSÁBÓL ÉPÜLT MDCCCII-től MDCCCXVI-ig” Debrecen városa 200 000 téglával járult hozzá az építkezésre. A méltóságos nyugalmat árasztó homlokzatot a Nagytemplom építészeti elemeivel egyezően féloszlopok tagolják. A földszinti ablakok felett elhelyezett záróköveket és az emeleti szemöldökpárkányokat Frank Lőrinc kőfaragómester emberfejfaragásai díszítették, melyek egyrészét az 1976-os renoválásnál Antal Károly újította meg. A Péchy-féle főfrontot a régi épületrészek lebontása után, 1870-1874 között Vasél Alajos tervei szerint körbeépítették. Vasél igazodott Péchy stílusához, ám az oldalszárnyakon függőleges tagolást nem alkalmazott, s ezért azok a valóságosnál hosszabbnak tűnnek. A főépületben az Iskolatörténeti- és Egyházművészeti Kiállítást, az Oratóriumot, a Nagykönyvtárat lehet megnézni. A második emeleti lépcsőházat Gáborjáni Szabó Kálmán freskói díszítik, a kollégium életéből vett jeles eseményeket ábrázolva. Ugyanitt látható Torockai Osvald ólomablak-kompozíciója Hatvani István professzorról, a "Debreceni Faust"-ról. A könyvtár jelenleg Magyarország legnagyobb egyházi jellegű könyvgyűjteménye: 560 000 dokumentuma között 35 000 kéziratot és 30 kódexet, 150 ősnyomtatványt és több mint 1600 régi magyar nyomtatványt őriz. Bibliagyűjteményében 250 féle nyelven található meg a Szentírás. Köteteinek egy részét külföldi egyetemet járt diákok hozták haza, hogy ezzel gyarapítsák alma materük gyűjteményét. Forrás: Wikipédia