Igor Sikorsky, névváltozat: Igor Ivanovics Szikorszkij (Kijev, Orosz Birodalom, 1889. május 25. - Easton, Connecticut, USA 1972. október 26.), oroszul: Игорь Иванович Сикорский, ukránul: Ігор Іванович Сікорський orosz-amerikai helikopter és merevszárnyú-repülőgép-tervező. Ő tervezte és építette a világ első multi-motoros repülőgépét 1913-ban, aminek a Russzkij Vityaz nevet adta és ő építette az első utasszállítót is, a Ilja Muromecet 1914-ben. Ezután emigrált az Egyesült Államokba, és 1923-ban megalapította a Sikorsky Aircraft Corporation-t és megépítette az első hidroplánt a Pan American Airways-nek 1930-ban. 1939-ben építette meg a Vought-Sikorsky VS-300-ast, ami az első repülni képes helikopter volt és a működési elvét a mai napig is alkalmazzák a helikopter-gyártásban. A Sikorsky R-4-es volt az első sorozatban gyártott helikopter 1942-ben.

Igor 1889-ben született, ő volt a legfiatalabb az öt gyermek közül. Apja, Ivan Alekszejevics Szikorszkij lengyel-orosz származású pszichológus professzor, anyja, Marija Sztyepanovna Szikorszkaja (született Tyemrjuk-Cserkaszova) orvos volt. Igor magántanuló volt, anyja ismertette meg Leonardo Da Vinci műveivel és Jules Verne regényeivel. 1900-ban elkísérte apját Németországba, ahol megismerkedett a természettudományokkal. Hazatérése után 12 évesen megépítette az első gumiszalag meghajtású helikopter modelljét.

1903-ban 14 évesen felvételt nyert az Orosz Birodalmi Haditengerészeti Akadémiára, de később rájött, hogy mérnök szeretne lenni, ezért otthagyta az akadémiát és 1906-ban Párizsba ment tanulni. 1907-ben tért vissza Oroszországba és beiratkozott a Kijevi Műszaki egyetemre. A tanév végén 1908-ban ismét elkísérte apját Németországba, ahol tudomást szerzett a Wright testvérek repülőgépéről és gróf Zeppelin léghajójáról.

Húga pénzügyi támogatásával 1909-ben visszatért Párizsba, hogy tanulmányozza a repüléstechnikát az École des Techniques Aéronautiques et de Construction Automobile (ETACA) mérnöki iskolában. Abban az időben Párizs volt a légiközlekedési világ központja. Sikorsky itt találkozott a repülés úttörőivel és nagyon sokat tanult tőlük. 1909 májusában visszatért hazájába és júliusban megépítette első igazi helikopterét, de a szerkezet képtelen volt a repülésre, ezért októberben szétszerelte.

Sikorsky megépítette az S-5-ös kétüléses repülőgépét, aminek a tervezéséhez nem használt más európai gépeket alapul. Megszerezte a pilótaengedélyt a Fédération Internationale Aéronautique (FAI)-nál, amit az Oroszországi Aero Club állított ki neki 1911-ben. Az S-5-ös bemutatóján kényszerleszállást hajtott végre, mert a motor meghibásodott. Kiderült, hogy egy szúnyog került a benzinbe, ami miatt a karburátorban elzárta a benzin útját. A következő terveiben szerepelt egy olyan gép építése, ami hibás motorral is képes biztonságban leszállni. A következő gép az S-6 volt, amibe már három ember fért el és ezt választották meg a moszkvai Légi kiállítás győztesének.

Russzkij Vityaz1912 elején Sikorsky lett a légi hadosztály főmérnöke az Orosz-balti Vasúti Autó Műveknél (Russzko-Baltyijszkij Vagonnij Zavod vagy R-BVZ) Szentpéterváron. Itt építette meg az első négy hajtóműves repülőgépet, az S-21 Russzkij Vityaz-t és ő volt a tesztpilótája a szűzfelszálláskor 1913. május 13-án. Elismeréseként megkapta a tiszteletbeli mérnöki diplomát a szentpétervári Műszaki Főiskolán. Ezt a gépet továbbfejlesztette és megszületett az S-22 Ilja Muromec, ami a világ első négyhajtóműves bombázója.

Az I. világháború után Sikorsky látta, hogy kevés lehetősége van repülőgép-tervezőként a meggyengült Oroszországban, ezért 1919. március 30-án az Egyesült Államokba emigrált.

Az Egyesült Államokban Sikorsky először tanárként és előadóként dolgozott, ugyanakkor kereste a lehetőségeket a légi közlekedési ágazatban is. 1932-ben csatlakozott a Rhode Island-i egyetemhez, ahol a Repülési Mérnöki programban dolgozott egészen 1948-ig. Emellett a Bridgeport-i egyetemen is tartott előadásokat.

1923-ban megalapította a Sikorsky Manufacturing Company-t, aminek a székhelye New Yorkban volt. Sikorsky legfőbb támogatói között volt Szergej Rahmanyinov zeneszerző, aki 5000 dollárral (2007-es árfolyamon 61000 dollár) támogatta. Bár a prototípus megsérült az első próbarepülés során, sikerült meggyőznie újabb 2500 dollár befektetésére. Megépítette az S-29-est, ami az egyik első utasszállító repülőgép volt Amerikában: kapacitása 14 személy, végsebessége 115 Km/h volt.

1928-ban Sikorsky megkapta az amerikai állampolgárságot, és cégét átköltöztette Stratfordba, Connecticut államba 1929-ben. Még ebben az évben a United Technologies Corporation részévé vált. A cég repülő hajókat (hidroplán) kezdett gyártani, mint például az S-42 "Clipper", amit a Pan American használt a transz-atlanti járatain.

Közben Sikorsky folytatta a függőleges repüléssel kapcsolatos tervezéseit is. 1929. február 14-én szabadalmi kérvényt nyújtott be, amelyben egy nagy rotor biztosította a lebegést, kettő kisebb pedig a tolóerőt. 1931. június 27-én újabb szabadalmat nyújtott be, amit 1935. március 19-én meg is kapott, és ez alapján építette meg a Vought-Sikorsky VS-300-as helikoptert, aminek az első felszállása 1939. szeptember 14-én történt meg. A VS-300-as alapjaiból építette meg az R-4-est, ami az első sorozatban gyártott helikopter volt. Bebizonyosodott, hogy ez a működési elv tökéletes, ezért a ma gyártott helikoptereknél is ezt alkalmazzák.

Igor Sikorsky 1972. október 26-án hunyt el eastoni otthonában, Connecticutban. A stratfordi Keresztelő Szent János görög-katolikus temetőben nyugszik. Hidat neveztek el róla a Merritt Parkway-en, New York államban. A Sikorsky Aircraft Corporation a mai napig az egyik vezető helikoptergyártó vállalat a világon és egy kis repülőtér, a Sikorsky Memorial Airport is az ő emlékét őrzi Bridgeportban.

Forrás: Wikipédia

Kapcsolódó oldalak:
legifoto-konyv.lap.hu | webvideo.lap.hu 

1 |