Fotógaléria: bezárás
XVI. kerület légifotókon

« |


Naplás-tó

A Naplás-tó (hivatalos nevén Szilas-pataki árvízvédelmi tározó) Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize a XVI. kerületben, Cinkota mellett. A tó és közvetlen környezete 1997 óta tájvédelmi körzet. Ecser a Ferihegyi nemzetközi repülőtér valamint a XVII. kerület háromszöge által határolt területen helyezkedik el a Merzse-mocsár. A Naplás-tóval együtt számos vízimadárnak fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A mocsár és a tó védelem alá helyzésének indoka az volt, hogy ez Közép-európában ez az egyetlen ilyen nagy kiterjedésű városi terület, amelyen vízi és mocsári növényzet, illetve a hozzá csatlakozó sásréti és lápréti vegetáció viszonylag háborítatlan. Értékesek a nyílt vízi hínáros, nádas, a partvonalon csatlakozó magas sásos rét és láprét töredékek. 1978-ban a Szilas-patak visszaduzzasztása révén alakult ki, hogy így vegyék erejét a patak áradásainak. Területe eredetileg a Szilas árterületének egy széles, lapos völgyben elhelyezkedő, időszakosan vízzel borított láprétje volt. A patak folyásirányának megfelelően a tó nyugati partja földgát, melyen a tó felőli rész ki van betonozva, tetején aszfaltozott út fut végig. Többi partja természetes úton alakult ki, ahogy a víz feltöltötte a gát előtti mélyebb részt. Létrehozása hozzájárult (hacsak nem kizárólagos oka) a patak menti láprétek fennmaradásának, amiket a 19. századtól kezdődő nagy folyószabályozások és mocsár-lecsapolások következtében a kiszáradás fenyegetett. A Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe. Magán a tavon kívül annak közvetlen környezete a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt – összesen mintegy 150 hektár – 1997 óta tájvédelmi körzet, mely a Budai Tájvédelmi Körzet után a második legnagyobb ilyen védett terület Budapesten. Forrás: Wikipédia


logó tervezés