www.legifoto.com
|
civertan stúdió
|
Legfrissebb cikkek:
2024-05-24
Érpatak község légifotókón - 2024-ben is repültünk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében | részletek A Nagykállói járásban lévő, a Nyírség szélén fekvő Érpatakon ha még nem járt, akkor légi felvételeink segítségével megismerheti a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei községet. Rendeljen településéról...
2024-02-21
Egyedi, különleges formájú épületek légifelvételen - a szegedi Cédrus Liget lakópark légifotón | részletek Sokszor az építészek arra is figyelnek, hogy az általuk megtervezett épület ne csak a földről nézve mutasson különleges formát, hanem akkor is, ha fentről nézzünk le rá. Erre persze a...
2024-02-21
Városközpontok, közlekedési csomópontok légifelvételen - Újbuda-központ légifotón | részletek Forgalmas közlekedési csomópontok áttekinthetőségét tudja biztosítani egy jó légifelvétel. A Civertan Grafikai Stúdió légifotózással foglalkozó munkatársai igyekeznek a lehető...
2024-02-05
Történelmi vármegye központok légifotón - Abaújvár légifelvételen | részletek Magyarországon számos olyan település található, amelyek az államalapítás korában jelentős helységnek számítottak, napjainkban azonban csak kisebb falvak. Közéjük tartozik Abaújvár is, amely Abaúj...
2024-02-02
Archív légifotók kastélyokról is! | részletek A Civertan Grafikai Stúdió 2024-ben is folytatja a légifotók készítését. Az elmúlt évtizedben 800 000 légifelvételünk készült nagyfelbontásban. Természetesen a magyarországi kastélyokat is ... |
2023-01-19 - Már 2011-ben is készítettünk légifelvételeket Magyaroszág és Budapest felett | részletek
2023-01-15 - Már 2009-ben is készítettünk légifelvételeket Budapest és Magyarország felett | részletek
Légifotós termékajánló:
A Castrum Bene Egyesület és a Civertan Bt. közös munkája során jelent meg az új vártopográfiai könyv a 4. kötete. Az... A Balaton sokkal több, mint strandolás, ezt szeretnénk megmutatni ezzel a nagyon szép és különleges térképpel, melyen... Magyarország legnépszerűbb, kiemelt jelentőségű kegyhelyeit és búcsújáróhelyeit mutatjuk be ezen a szép tartalmú... |
A vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de minden bizonnyal a tatárjárást követõen az 1250-es évek után kezdték el építeni.
Mint sok várnál, így itt is mindenekelõtt egy lakótornyot emeltek, amely a ma látható és a XVIII. századtól Vörös-torony néven ismert torony helyén állt.. Ez a XIII. századi torony volt Patak várának magja és legkorábbi része. Feltehetõen ezzel egyidõben több kisebb méretû torony építését is elkezdték, amelyek közül a lakótoronytól északra, valószínû, a mai plébániatemplom környékén állott az a félig kész torony, melyet V.István ifjabb király 1262-ben adományozott Ubul fia Mihály comesnek. Ez a torony azonban méreteiben és erõsségében meg sem közelítette a királyi lakótornyot, a késõbbiek során nem is említették, nyilván azért, mert fel sem épült. Ennek ellenére az 1603-ból való Angielini féle alaprajzon szerepel.
Az a megállapítás viszont, hogy a ma látható sárospataki
vár Vörös tornya a XV. század második felében, de 1534 elõtt épült, a
rendelkezésre álló adatok alapján nem kétséges, igy az is bizonyos, hogy az
1262. évi adományozással a jelenkori torony nincs összefüggésben, ha csak
annyiban nem, hogy az ennek helyén épült XIII. századi eredetû lakótoronytól
számították az északi irányt.
E korai torony átépítésének és korszerûsítésének kezdetét lényegében Perényi Péternek 1534-ben a kassai tanácshoz intézett levele indította meg, amelyben építõmestereket kért a várostól, Ennek ellenére tudjuk, hogy már az elõzõ birtokos Pálóczy László a Mátyás király halála után kialakult zavaros helyzet miatt kénytelen volt hozzáfogni a vár és a lakótorony korszerûsítéséhez. Feltehetõleg erre az építkezésre utal az egyik befalazott ajtókereten olvasható 1506-os évszám.
Az 1534-1541-es évek közötti nagyszabású építkezés Perényi
Péter elgondolása alapján Alessandró Venádo olasz építész vezetésével folyt.
A palota építése minden valószínûség szerint Perényi Péter
kezdeményezésére indult meg és északról csatlakozott a lakótoronyhoz. Bár
Perényi Péter 1542-ben meghalt, a palota építése mégis az õ elgondolása szerint
valósult meg és Perényi szárny néven mai is látható.
Perényi Péter elfogatása után az építkezést fia , Gábor
folytatta, tovább erõsítve és díszítve a várat.
Az 1631-ben ismét megkezdett építkezések során a külsõ
várfalon több bástya épült meg. Átépítették a külsõ várfal egyik kisebb, kör alaprajzú sarokvédõmûvét 5 m falvastagságú ó-olaszrendszerû bástyává, és ezt boltozott ágyúállásokkal látták el. Ez idõben épülhetett a városfal délnyugati részén a kétemeletes ágyúlõréses kazamatasor az un. hóstát (Hochstadt), az északnyugati sarokbástya boltozott ágyútermekkel, valamint a 15 hosszú lõréses belsõ védõfolyosó. A tatárjárás után 1250-ben IV.Béla király itt írta meg levelét IV. Ince pápának, melyben a Duna menti várak építését jelenti. A király ekkor járt elõször Patakon, és feltehetõen ekkor határozta el, hogy itt lakótornyot épít.A lakótorony mellett több kisebb torony építésére is sor került, melyek közül egyet, amely nem készült el teljesen és Patak várában, annak északi részén állt, 1262-ben Ubul fia Mihály comesnek adományozott azzal, hogy annak építését fejezze be. Mihály azonban nem sokkal ezután 1285 körül, Kérsemjénen épít magának, így a kapott torony befejezésére nem került sor. A Baksa nemzetségnek 1300 után megszerzett pataki várát 1321-ben Károly Róbert a gálszécsi uradalomért elcserélte, és király birtok maradt egészen 1390-ig, amikor is Zsigmond király Perényi Miklós szörényi bánnak adományozta vámjával együtt a várost és a várat. Perényi magtalan halála után 1429-ben ismét koronabirtok lesz, melyet a király 1436-ban Pálóczy György esztergomi érseknek adományozott.
A husziták 1440-ben elfoglalták a várat, 1459-ben Mátyás
király vezéreinek Rozgonyinak és Héderváry egri püspöknek Magyar Balázs
csapatával egyesülve sikerült visszafoglalni, és igy Patak ismét a Pálóczyak
birtoka lett. Mátyás király 1465-ben kelt oklevelével megengedte Pálóczy
Lászlónak, hogy Patakon levõ városi kúriáját várszerûen,falakkal és tornyokkal
megerõsíthesse. Ez a megerõsített udvarház a mai Dobó Ferenc utca és a Szuhay
Mátyás utca között állt. Feltehetõen a vár ekkor még királyi kézben maradt, de a
Mátyás halála utáni zavaros idõkben Pálóczy azt is megszállta és hozzákezdett a
lakótorony korszerûsítéséhez, átépítéséhez. János király halála után Perényi Ferdinánd híve lett, azonban 1542-ben a Patak várába meghívott néhány fõnemessel ligát alakított, mire Ferdinánd ezért, valamint a törökkel való paktálás vádjával elfogatta és 6 évre Érsekújvár börtönébe záratta. Kiszabadulása után 1548-ban meghalt, így a hatalmas birtokot a várral együtt fia Gábor örökölte. Perényi Gábor 1567-ben örökös nélkül hunyt el, a vár Miksa király kezébe került, aki 1573-ban az egri hõs Dobó István fiának Ferencnek és családjának 100000 forintért elzálogosította. Dobó sokat költött a vár helyreállítására és javíttatására, úgyhogy halála után Rudolf császár már 204000 forintban ismerte el tartozását és ebben az összegben kötötte le - más birtokkal együtt - Dobó utódainak, Perényi Zsófiának és örököseinek.
Néhány csendes esztendõ után 1605-ben Bocskai István foglalta el Patak várát, 1608-ban azonban Lórántffy Mihály, mint a Dobó család örököse vette zálogba, majd leánya Zsuzsanna hozományaként 1517-ben I. Rákóczi György birtokában jutott. Halála után I. Rákóczi Ferencé lett, aki felesége, Zrinyi Ilona és apósa, Zrínyi Péter útján kapcsolatba került és részt vett a Wesselényi féle összeesküvésben. A szervezkedés kiderült és I. Rákóczi Ferencnek csak 400000 forint váltságdíj ellenében sikerült életét megmenteni, birtokait elkobozták, Patak várát pedig 1671-ben császári csapatok szállták meg. Rövid idõ múlva a vár Zrínyi Ilona házassága révén Thököly Imre birtokába jutott, de nem sokkal ezután Caprara tábornok csapatai elfoglalták. A XVII.század végén újabb szabadságharc tört ki Tokaji Ferenc vezetésével, aki 1694-ben Patak várát is megszerezte. A felkelést leverték és Patakot Vaudemont herceg foglalta vissza, véres bosszút állva a lázadókon.
I.Lipót király Sárospatak várának felrobbantását rendelte
el, bár az hadi jelentõségét már elvesztette.
Rákóczi 1710. október 10-én Ungvárra ment és a vár õrizetét
Esterházy Antalra bízta, akitõl néhány nap múlva váratlan támadással az
osztrákok elfoglalták. Ez idõtõl kezdve Sárospatak az osztrák kincstár birtoka
lett, majd 1720-ban Trautson Donát herceg kapta meg, aki az elhanyagolt várat
restauráltatta. A várat és a várost 1737-ben tûzvész pusztította. 1776-ban újra
a kincstár kezére került. 1806-ban Bretzenheim Ágost herceg birtoka lett, aki az
egész palota épületét rendbe akarta hozatni, de halála ebben megakadályozta. Az
építkezést örököse, Bretzenheim Ferdinánd folytatta. Az átépítéseket 1829-ben
Koch Henrik, 1841-ben Jean Romano, 1891-ben pedig Ziegler Gyõzõ tervei alapján
végezték, az ekkor már a Windischgraetz család tulajdonában lévõ várban.
|
|