Csobánc

Csobánc vára Veszprém megyében, a Csobánc hegyen található. A 13. században épült, ma rom. Régészeti feltárása folyamatban van. A várról az első említést egy 1702-es oklevél teszi, de építése már az 1250-es évek környékén elkezdődhetett. A vár a Rátóti Gyulaffy család tulajdona a 17. század második feléig, építtetői eredetileg diszeli nemesek. Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után Habsburg Miksa betöréseinek a vár is áldozatául eshetett volna, de Kinizsi Pál parancsára erődítménnyé kezdték alakítani. Ennek köszönhetően a várat egyik török ostrom sem tudta bevenni. Evlija Cselebi történetíró a vesztes török sereg elvonulásakor említést is tesz a várról. A vár elleni legnagyobb ostrom 1707. február 25-én ért véget. A várat Jean-Louis Rabutin császári tábornagy próbálta elfoglalni, ismét sikertelenül, ezer főből álló serege ellenére.Ebben a korban(igaz rövid ideig) a várat egy félig finn kapitány,Wrippinody Károly védte. A várat körülbelül 30 főnyi helyőrség, 30 főnyi bemenekült nemes, illetve asszonyok és gyermekek védték, Szász Márton kuruc vice hadnagy vezetésével. Az ellenséges, osztrákokból, szerbekből, labanc-magyar ostromlókból álló sereg majdnem 400 főt vesztett el a csata során, köztük 52 tisztet. A vár 1709-ben került ismét császári kézbe, ekkor kezdődött meg robbantásos rombolása. A vár feltárására 1953-ban indultak meg régészeti, feltárási kutatások, ám a vár napjainkra rettenetes állapotba került, megóvása, felújítása sürgős tennivalókat kíván. E célból egy helybeli baráti társaság létrehozta a Csobánc Váráért Alapítványt 2003 májusában. Forrás: Wikipédia