Budapest XXI. kerülete Csepel, az egyetlen kerület, amely a Csepel-szigeten fekszik.

A kerület a Csepel-sziget északi részén fekszik. Nyugatról a Duna folyam, azon túl a XXII. kerület, keletről a Ráckevei (Soroksári)-Duna adja a természetes határt, melyen túl a IX. kerület, a XX. kerület és a XXIII. kerület található. Délről a főváros közigazgatási határa, illetve Szigetszentmiklós határolja. Délen a Szigetszentmiklóshoz tartozó Lakihegy található.

Közösségi közlekedés: A főváros belső részeivel a Budapest IX. kerületi Boráros térről induló gyorsvasút köti össze. A Közvágóhídról induló helyi 179-es autóbusszal, illetve a Gubacsi-hídon át közlekedő 35, 36, 148, 151-es jelzésű autóbuszokkal lehet megközelíteni Kőbánya-Kispest, Soroksár-Újtelep és Pesterzsébet felől. Budatéténnyel a 138-as busz köti össze a kerületet. Autóval a Szabadkikötő úton, az Ady Endre utcán át, délről pedig a II. Rákóczi Ferenc úton lehet Csepelre eljutni. A főváros határán kívül (kelet-nyugati, illetve nyugat-keleti irányban halad az M0 autóút, amelynek hídja szintén lehetővé teszi a kerület megközelítését.

A 19. század második felében jelentős iparosítás zajlott a területen, amelynek hatására a főváros környékének nehézipari bázisa lett. A településen számos munkás-lakótelep és kertváros jellegű körzet jött létre. A magyar munkásmozgalom jelentős területe volt.

Önálló település 1950. január 1-jéig, amikor – számos más, főváros-környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.

Budapest egyik hagyományos ipari kerülete. (Vas- és fémművek, papírgyár stb.)

A 20. század első felében a terület gazdaságát a Weiss Manfréd nevével fémjelzett Vas- és Fémmű határozta meg, melynek termékskálája a legszélesebb volt az egész kelet-európai régióban.

A II. világháborút követően a gyár állami kézben működött tovább (kisebb-nagyobb sikereket elérve). Az 1950-es évek derekán még Tibetbe is eljutottak a gyár termékei. Az 1980-as évek végén a kereslet hiánya és a drága fenntartás miatt a termelés lassan leállt. Jelenleg a gyár területén ipari park üzemel, ahol több száz vállalkozás, iroda, üzem működik.

Egyetlen védett területe a királyerdei Tamariska-domb, amely 1999 óta fővárosi védelem alatt áll. Az itt élő homoki növény-, és állatfajok közt Vörös Könyves és pannon endemikus fajok is megtalálhatók szép számban.

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelete értelmében Ráckevei (Soroksári)-Duna és a (Nagy) Duna a NATURA 2000 hálózaton belül a "Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területekhez" tartozik.

Forrás: Wikipédia